szuperapu

A farsang első felvonása abszolválva. A nagylány boszorkánynak öltözött. Még mielőtt valaki visszakeresve a témában született eddigi bejegyzéseket rámutatna a jelmezben rejlő nyilvánvaló önellentmondásra, sietnék pontosítani: szép boszorkának. Majdhogynem egyszerű volt tehát idén a maskarakérdés, az izgalmak csak az esemény lecsengésénél jöttek. A banyaruha ugyanis a talált tárgyak osztályán, a kiscsaj meg éjszaka az ügyeleten landolt. Az utóbbi az elfogyasztott édességek okán – gyomorgörccsel. Nem unatkoztunk.
Ahogy a parlamentben sem a honatyák. Vezérünk a 9 év után kitalálta, hogy mi legyen a gazdasági programjának a neve. Mint egy béna író egy béna vígjátékban, aki nem jut tovább a regény címénél. Röhej. De mégsem ez volt a legviccesebb. Hanem hogy a hazai dísznácik vezére beöltözött. Szálasi jelmez nem volt a kölcsönzőben, úgyhogy oroszlános lajbiban bohóckodott. Valaki szólhatott volna neki, hogy kár volt strapálnia magát: mellény nélkül hatásosabb lett volna.
Ánuszként.

Melegfelvonulás idén nem lesz.
Igazából az a csoda, hogy tavaly még nagy nehezen átment az engedélyezés. Ez van. Balkanizálódunk, mondhatnám, de nem: Semjénizálódunk. És ez fölöttébb elszomorít.  Mert lehet köpködni, meg elmantrázni hogy az ott felvonulók hangos és harsány - és nem reprezentatív - rétege a meleg-társadalomnak, de akkor is egy szimbólum az a felvonulás. A hiánya meg még inkább az. Egy nagyon ijesztő szimbólum.

Nem tudom, hogy szeretett vezérünk és udvartartása hogyan képzeli a használatarányos autópálya-használati díj bevezetését, de én azt - józan paraszti ésszel - kapuk nélkül nem nagyon tudom elképzelni. Persze tudom én hogy a kapuk focipályára valók, de akkor is...

(De az is meglehet hogy az első Orbán kormány által lebontott kapuk szocilista-liberalista karvalytőke ármánykodásának segédeszközei voltak a mostaniak meg nemzeti összetartozás egymásra nyíló szimbóleumai lesznek.)

Végre felújítják kis hazánk egykor volt legszebb vasúti váróját, a gödöllőit. Hát ideje volt. Illetve ideje lett volna már. Talán még azelőtt, hogy Európa politikai prominenseit ideinvitáljuk. Nem mintha most látnák a méltatlanul elpazarolt épületet és a szégyellni való - de egyébként magyar viszonylatban átlagosnak mondható - környéket. Persze akkor se látnák, ha szép lenne. Mert nem hiszem, hogy bárkinek is megfordult a fejében, hogy ezek a fontos emberek esetleg vonattal is leutazhatnának a tárgyalások helyszínére. Mindegy. Mellékszál. A lényeg hogy lesz egy szép múzeum a sínek mellett. Az utazóközönségtől jól elzárva, biztonságban. Az utazóközönség meg majd várakozik a kihelyezett két konténerben ezentúl. Vagy a vágányok mellett. Mert ennyit érdemel.

Olvasom a híreket az elszámolási kormánybiztos áldásos ténykedéséről és már szörnyülködni sincs kedvem. A filozófusok után most a képzőművészek pályázati úton kiosztott tiszteletdíjait vette Budai Gyula et. górcső alá. Szép lassan végigzongorázzák az értelmiséget, mégpedig az egyszerű nép értelmezhetetlenségi skáláján haladva. (Ha jól sejtem ezután a költők és írók jönnek, aztán a filmesek.) De ez még hagyján. Ez politika. Egy szűk réteg kisded játéka. A szomorúbb az, amit egyes blogokon és ugyanott a kommentekben olvasni.

Az, hogy pártállástól, iskolai végzettségtől, kortól, nemtől függetlenül milyen mérhetetlen az emberek kulturálatlansága vizuális téren. Hogy még mindig Munkácsy az utolsó ismert és elismert művész a közbeszédben, kb. ott ahol félbeszakadt az általános iskolában a művészettörténet oktatás. Ijesztő hogy az emberek 99 százaléka meg sem próbál elgondolkodni egy modern mű láttán, de ha igen akkor nem jut tovább az „ezt én is meg tudom csinálni” alapvetésnél. Persze ugyanezen emberek veszik a Blikket meg a Borsot, és nézik a kereskedelmi tévék igénytelen látványvilágú vetélkedőit és showműsorait, illetve zabálják a plázák konzumcuccait. Tudom, hogy nem az ő hibájuk, az oktatás, az iskola, a szülők, meg az őket körülvevő társadalomnak elnevezett alaktalan szürke massza az oka nyomoruknak. De aki az utóbbi 10 évben nem volt múzeumban és nem tud egy szabályos kört sem megrajzolni szabadkézzel az ne szóljon hozzá a témához.

Félreértés ne essék, sosem értettem műtárgypiac működését, főleg ami az egyes művészek pénzben mérhető ázsiójának elszállását illeti, és a politikai meggyőződésem okán sosem indulnék állami közbeszerzési pályázaton képzőművészként. De kikérem magamnak, hogy dilettáns és vizuálisan analfabéta emberek mondjanak ítéletet művészek és műveik felett. Még akkor is, ha demagóg politikusok adják a szájukba a szavakat.

KREAtórium ez az ország.

(És nem kell fokozni a demagógiát, azzal hogy felsoroljuk mi mindenre lehetett volna költeni a szóban forgó közpénzeket, mert nem csak kenyérrel él az ember…)

Olvasni jó, mert olvasni olyan, mint a kábítószer. Az olvasás egy egészséges és viszonylag problémamentes módja annak, hogy módosult tudatállapotba kerüljünk, hogy utazzunk. A Múzeum körúton az egyik öreg hajléktalan is ezt a fajta menekülési útvonalat választotta az olcsó tablettás bor helyett, vagy azt kiegészítendő. Reggel munkába menet nap mint nap látom ahogy csendben kuporog egy kartonon, előtte papírpohár (aprópénzzel az alján) és olvas. Illetve egy ideje már nem. Talán mostanság nem talált használható nyomdaipari terméket, a régieket meg eladta valamelyik antikváriumnak.

Ma vittem neki egy könyvet, és beleraktam könyvjelzőnek egy étkezési utalványt.

Igencsak jellemző rám, hogy mindent az utolsó percre hagyok. Mint ahogy az is, hogy a ragaszkodom ahhoz ami az enyém. A kettő eredőjeként ma a határidő lejárta előtt mintegy 7 órával elmentem az Országos Nyugdíjfolyósítóba hogy nyilatkozzak arról hogy  akkor sem hagyom a regnáló hatalmat a zsebemben turkálni, ha ezért mindenféle büntetőszankciókat vet ki rám.
(A szociális érzékenységemet pedig, ezennel zárójelbe rakom a most méla kussban lapító nyuggerek irányában. Adja át nekik a helyét a fidesz vezérkar a villamoson! És ez addig így is marad amíg úgy vonják a nyugdíjjárulékot tőlem, hogy azért semmit sem fogok kapni.)

Spórolás gyanánt szeretett kormányunk a közösségi közlekedést is meg akarja kicsit birizgálni. Lelke rajta, mert végül is van benne potenciál, ha csak azt nézzük, hogy az utazóközönségnek csak 15 százaléka fizet az igénybe vett szolgáltatásért teljes árat. Persze nincsenek illúzióim: a szavazóbázis combos hányadát adó nyugdíjasokat és a nekik nyújtott kedvezményeket továbbra is szent tehénként fogják kezelni. Pedig…
A 65 év felettiek ingyenes utazása a társadalom e körön kívüli részének semmiféle hasznot nem hoz, ami egy szociális támogatástól azért elvárható lenne. Tehát ez így nem más, mint nyugdíj-kiegészítés, mégpedig az igazságtalanabb formából. Mert nem a falusi nyugdíjasokkal van tele a villamos, nem a kisnyugdíjas vonatozik ingyen a gyógyfürdőbe, hanem a tehetősebb nagyvárosi kortársaik.
És nem kell sirám, hogy akkor miből fizetik ki az utat az orvosig, mert egy kismama/kisgyerekes szülő hatványozottan többet jár orvoshoz, (most is) teljes áron…

Tegnap dacolva a mínuszokkal társadalmi szerepbe helyezve magamat egy fővel növeltem a tömeget a Parlament előtt. Jó volt látni, hogy vannak még az országban jó páran, akik kulturált módon tudnak nemtetszésüknek hangot adni, akik kiállnak a jogaikért. És jó volt látni a tömegben fekete-vörös zászlót lengető fiatalokat. Van remény…

Sokszor hallani a hírekben olyan balesetekről, amikor valaki a működő sorompó ellenére hajt a sínekre és ott vesztese lesz a mozdonnyal való gyors találkozónak. Hozzátartozik a jelenséghez, hogy valószínűleg sokkal többen vannak, akik megússzák a dolgot, de vajon miért kockáztatnak? Nehezen felfogható. Annak, akinek nem halad át nap, mint nap egy-egy ész nélkül üzemeltetett vasúti átjárón. Például a minap reggel 7:17-kor az orrom előtt engedték le a sorompót Gödöllőn a Köztársaság úton, 7:24-kor áthaladt Hatvan irányába egy személyvonat és 7:28-kor már szabad jelzést is kaptam. És ez nem egyedi eset! Persze én soha nem hagynám figyelmen kívül a tilos jelzést, annak ellenére, hogy emiatt duplájára nő az utazással töltött idő és/vagy (nonszensz módon) emiatt késem le a vonatot, de megértem aki ezek után nagy igyekezetében nem veszi komolyan a sorompó tiltó jelzését.

A budapesti utazóközönséget a metrók mozgólépcsőjén jobboldalra szoktató Facebookos csoportról már beszámoltam, mikor is egy szórólap erejéig kiléptek a való világba. Nem tudom, hogy ennek, vagy másnak köszönhető, de lényegesen többen közlekednek azóta civilizált módon. Persze még korántsem mindenki. De ezek a renitensek már számosak, s napi jövés-menésemben számolom is őket – statisztikai jelleggel. Persze a mintavételezés nem teljesen reprezentatív, jórészt az Astoria és a Keleti pályaudvar megállóhelyekre szorítkozik, de így is érdekes a tapasztalatom. A baloldalt ácsorgók több mint kétharmada nőnemű, azon belül pedig jórészt (ránézésre) 50 év felettiek. Biztos valami számomra rejtett, de egyébként nyilvánvaló szociálpszichológiai törvényszerűség van a háttérben, de én csak egy szintén közlekedésbeli devianciával tudom ezt párhuzamba állítani. Meglátásom szerint ugyanaz a típus akadályozza a többieket a mozgólépcsőn, aki a metrókocsiba csak azért száll fel elsőként, hogy aztán az ajtóban lecövekelve 3-4 megállóval később elsőként tudjon kiszállni.

Az, hogy Budapest önkormányzata, illetve főpolgármestere Tarlós elvtárs irreális területhasználati díjat kér a Sziget Fesztivál szervezőitől nem más mint a szokásos hátulról megkerülős politikusi algoritmus minősített esete. Ez egy bujtatott és zsigeri ellenszenvből jövő betiltás. Mert ezt másképp nem lehet értelmezni. Egyébként logikátlan, ha valaki egy rendezvény tejes költségvetését kitevő árat szab a piaci szabályokat is áthágva, úgy hogy közben figyelmen kívül hagyja a generált adóbevételeket és a GDP-re gyakorolt hatását. Amik ráadásul jelentősen meghaladják a 2,5 milliárdos büntető sarcot. Szóval nem hiszem hogy ezen a szinten is még a balatoni lángossütő mentalitása dolgozna a fejekben...
Tudom, hogy különösen a jobboldalon (a széle felé exponenciálisan növekvő mértékben) szégyellik a tetteik mozgatórugóit, meg az elveiket, de ennek ellenére sem értem, hogy a magát egyébként rendszeresen tökös gyereknek beállító Tarlós et. miért gyáva kiállni és azt mondani, hogy eddig tartott a liberális kozmopolita vircsaft, és ezentúl nem látják szívesen? Fél, vagy csak büdös neki elvinni a balhét?

(A Fideszre oly jellemző félig visszatáncolós magyarázkodás meg szóra sem érdemes!)

A médiatörvénnyel a legfőbb gond nem az, hogy lehetőséget ad súlyos antidemokratikus, mi több diktatórikus lépésekre. Az a legnagyobb hibája hogy (a nagyvezér állításaival szemben) pontosan az inverze az európai, vagy a demokratikus országok sajtótörvényeinek. Azoknak ugyanis a vezérelve, mozgatórugója, az, hogy hogyan biztosítsák a tájékoztatás zavartalanságát és sokszínűségét, de legfőképpen függetlenségét (többek között) a kormányzó hatalomtól. A magyar médiatörvény viszont a sajtót akarja szabályozni, és nem pedig a közeget, ami működteti azt. És ez több mint ijesztő.

Bár már az NMHH intézménye önmagában is az lenne, ahogy már azt halva született kistestvérének fogantatásánál 2008-ban szerényen jeleztem.

Ma 0.00 órától 24.00 óráig csatlakozva a Blakout for Hungary kezdeményezéséhez, fekete nyitóoldallal tiltakozok a magyar kormány demokráciát aláásó törekvései ellen. Tudom hogy nem a leghatásosabb, de egyelőre ennyire futja. Később ha kell más eszköz után nézek én is...

Azok akik ismernek, tudják, hogy a stílusom élőszóban csak annyiban különbözik a jelen blogban megjelentektől, hogy itt nem található semminemű trágárság. Ennek oka, hogy odafigyelek a kedves internetező gyerekek lelki és erkölcsi fejlődésére. Annak ellenére, hogy tudom, a gyerekek zökkenőmentes fejlődését nem egy bazdmeg, vagy egy fuckyou akasztja meg.
Hanem az, ha a tévében, az utcán és otthon, nyílt vagy burkolt zsidózást, cigányozást, buzizást hallanak. Ha látják, hallják és közben tudják, hogy nyilvánvaló hazugságok tömkelegét okádják magukból a politikusok, a kormányszóvivő, a hivatalnok, a bértollnok.
És leginkább az nyomoríthatja meg a lelküket, ha látják hogy félnek a szüleik kimondani és leírni az igazságot.

Eddig azt hittem hogy a paranoid logika a szélsőjobb gondolkodásának a mozgatórugója. Hogy csak ők gondolják úgy, hogy a világon mindenki rossz irányba megy csak mi ismerjük a tutit, és hogy a gonosz pénzemberek meg az amerikai-izraeli egyetemes gonosz egyetlen célja kis hazánk bekebelezése. Azt hittem van a partvonalon pár hülye, akik ugyan be-bekiabálnak, de a játék menetére nem sok hatásuk van. Hát ennek vége. A kormányzó hatalom minden szinten magáévá tette ezt a beteges logikát. A bolognai rendszer kozmopolita neoliberális hülyeség (csak arra jó hogy a hihetetlenül erős magyar oktatást hazavágja), az Eurostat közgazdászai az alapműveleteket sem ismerik, a Moodys hitelminősítői meg egész egyszerűen a karvalytőke láncos kutyái.
Csak a mi szeretett hős vezérünk az okos és a szép...

Én csak egy dologra lennék kíváncsi a magánnyugdíjpénztárak kirablása kapcsán. Hogy a kormány körül lézengő közgazdásznak kinéző embereknek mi járhat most a fejében? Mert nekem az egyenlet úgy néz ki, hogy mivel a pénztárak a tagok pénzét nagyrészt állampapírokba fektették, így most a könyvelésben tulajdonképp csak egy negatív tétel kerül kihúzásra. Azaz erőszakkal lenullázta az állam az adósságának egy részét. Ki lett kicsit cicomázva a jövő évi költségvetés. Nem több. Az eljövendő befizetések, amik meg ezentúl az állam (lyukas) zsebébe csorognak, szerintem épp, hogy fedezik majd az értékpapírok a piaci szereplők jelentős megcsappanásával járó presztízsveszteségét és azzal járó kamatnövelést.
És most csak a rablógazdálkodás másik serpenyőjét nézem...

Jómagam is többször szóvá tettem már hogy mennyire zavar, hogy honfitársaim a gyalogos közlekedés során rendszerint figyelmen kívül hagyják a jobbra tartás általános érvényű szabályát. Ezért módfelett örültem, hogy a budapesti metrók mozgólépcsőin uralkodó áldatlan helyzeten morgolódók nagy tömegben csatlakoztak a Facebookon az ez okból létrehozott csoporthoz. Nemcsak azért mert így érezhettem, hogy a problémámmal nem vagyok egyedül, hanem azért is, mert reméltem végre talán valami elmozdulás lesz az ügyben. Lehetőleg szó szerint. De sokáig értelemszerűen nem történt semmi látványos, az élménymegosztáson és a vicces ötletelésen kívül. Míg a napokban meg nem jelentek szórólap osztogató aktivisták, hogy nyomtatott formában hívják fel a célközönség figyelmét arra, hogy a világ rajtunk kívül eső részén mi a szokás, mi a hatékony.
Persze a brosúrához semmi köze a BKV-nek. Nemhogy nem támogatták, de láthatóan a terjesztést is kiszorították a saját territóriumukról.

Igyekszek a magam módján környezettudatosan élni, sőt a számomra elérhető eszközökkel még ezen túlmutatóan is tenni bolygónk módszeres pusztítása ellen, de időnként a zöld szervezetek is ki tudnak borítani. Az hogy a Greenpeace tevékenységét olykor túlságosan demagógnak, mi több károsnak tartom már Menyhárt Jenő könyve kapcsán is leírtam, és azt sem rejtettem soha véka alá, hogy az atomenergia ügyében homlokegyenest más a véleményem, mint nekik. De amit most művelnek Németországban, még önmagukhoz képest is elmebaj, és minden logikát nélkülöz.
Amit csinálnak az nem más, mint az atomerőművi veszélyes hulladék biztonságos tárolásának megakadályozása, és a szállítás veszélyeztetése. Tehát amit tesznek azzal a saját önbeteljesítő jóslatukat segítik elő.
Semmi mást.

Fejlődik a magyar demokrácia. Visszafelé. Továbbra is. Azt már a választások előtt tudtuk hogy a központosítás lesz a kormány elsődleges célja, és hogy bebetonozza magát a lehető legkisebb kontroll alatt lévő hatalomba. De hogy az igazságszolgáltatás független szerveit ilyen szinten igyekezzen ignorálni, még a legvadabb rémálmaimban sem gondoltam volna. Az ügyészség kisajátítása és ellenőrzés alá vonása már az előző Orbán éra alatt is megvolt, de ezen most túlmentek. Meg minden határon. A 2006-os garázda hőzöngés ügyében született ítéletek átírására tett kísérletek is sötét jövőt festetettek elénk, de a mostani, a MAL ZRt-ét bűnösnek kikiáltó kormányhatározat már messze mélyen az árnyékzónán túl van.
Félreértés ne essék, jómagam nem vitatom a MAL több mint valószínűsíthető felelősségét, de azt, hogy ki a és milyen súllyal felelős az okozott károkért, a törvényekben leírt  jogi eljárások során kellene tisztázni.
Vagy a rendőrség, az ügyészség meg a bíróság ugyanúgy felesleges, mint az alkotmánybíróság? Ezentúl a kormány mondja meg hogy ki a bűnös és mi a büntetése?

Többször elmondtam már, le is írtam, hogy nemigen számítok arra, hogy megöregedve az állam havi illetménnyel segíti majd a boldogulásomat. Mert mire az én generációm odaér, addigra nyugdíjrendszer már rég összeomlik. Éppen ezért az állami nyugdíjrendszerbe befizetett pénzt egyfajta adóként, illetve kidobott pénzként szoktam elkönyvelni. Ezzel szemben a magán nyugdíjpénztári befizetéseim, ha csekélyek is, és bizonytalan kamatozásúak is az én személyes megtakarításomat képezik, és legfeljebb a biztosító nyerészkedik rajta a szerződésünknek megfelelően. Ebbe a rendszerbe egyébként annak idején az Első Orbán Kormány kényszerített bele rendeletileg és kötelező jelleggel, pont úgy ahogy most el akarja venni a pénzemet miközben a szabad választásról hablatyol. Mert ne gondolja senki, hogy nem fogják a magánpénztárakat egy év múlva felszámolni, miközben azt bizonygatják, hogy jobban járok, ha pénzemet rájuk bízom. Hát nem. Ha lehet, akkor én azt választanám, hogy egy fillér nyugdíjjárulékot sem fizetek, és bárhol bármikor aláírom, hogy soha az életben nem tartok igényt az állami nyugdíjra! Ezt gondoltam ki a Nagy Magyar Nemzeti Egyeztető Konzultáció szellemében: én megoldom önerőből.

(És kérdem én: hol vannak a független, rendszerkritikus, jobber megmondóemberek, hogy kifejtsék, hogy az egész történet algoritmusa és kommunikációja kísértetiesen hasonlít Rákosiék téeszesítésére??)

Szeretett vezérünk továbbra is mesebeli hősnek képzeli magát, egy szegénylegényből lett királyfinak. Valószínűleg ezért szereti maga mellett tudni a koronát. Úsztatja a Dunán, hozza, viszi, belerakja az alkotmányba. Egyébként is vonzódik a nagyszínpadi klisékhez és párás szemű múltba révedéshez, nem kell csodálkozni, ha most egy mindkét kritériumnak megfelelő tárgyat találva lecsap rá, sleppje szűnni nem akaró tapsa mellett.
Pedig…
A korona nem szent. A katolikus egyház a szent terminológiát azon elhunyt személyekre használja, akik szerinte biztosan a mennybe jutottak, mégpedig a Teremtő közvetlen közelébe. Merthogy olyan példamutatóan és elhivatottan éltek. Nem nehéz belátni, hogy erre egy tárgy nem képes. Akkor, sem ha szenteltvízzel meghintették. (És nem, tudomásom szerint a korona mostani formájában egyetlen később szenté avatott uralkodónk fejét sem ékesítette.)
Hős vezérünk elmondása szerint vallását buzgón gyakorló református. Annak az egyháznak a tagja, akik a megerősödő középkor végi polgárság jogos szabadságigényét érvényre juttatva elszakadt a Vatikántól, többek közt, azért mert a hatalom és az egyház anyagiaktól vezérelt egybefonódását ellenezte. Egy olyan hitközség tagja, akik anyagiasságot száműzték még a templomaikból is, festett és faragott képmásokat nem imádnak. Nemhogy koronát…
A korona egy bálvány, az egyház és a világi hatalom egybefonódásának a jelképe. Tehát olyasmi, amit Orbán Viktor hite és meggyőződése szerint elutasít. Elvileg.
Szóval valaki már megint hazudik…

(A horthysta szentkorona tannal, mint nevetséges és elmebeteg szektával nem kívánok foglalkozni. Ha még ezt is belekeverik a történetbe és az alkotmányba, én emigrációba vonulok.)

Nem tudom hogy a Kádár-rendszerben lehúzott hazug évek vagy a hirtelen meggazdagodott emberek pökhendisége mondatta Bakonyi Zoltánnal azt hogy az ajkai timföldgyár zagytárolójából kiömlött vörösiszap nem veszélyes, de mindegy is. Akármi is legyen a háttérben meghúzódó jellemferdülés, minimum bicskanyitogató, ahogy a helyzetet kezeli. Nem azért mert nettó hazugság az ahogy bagatellizálni próbálja dolgot, hanem mert közben hülyének néz mindenkit. Hülyének nézi a hatóságokat, a polgártársait, és nem utolsó sorban az áldozatokat és mentésben munkálkodókat.
A kiömlött iszap pH értéke 11,37 (ami erősen lúgos), enyhén radioaktív, mérgező fém-oxidokat és nehézfémeket tartalmaz. Szóval ha az igazgató úr szerint nem veszélyes akkor fürödjön benne vagy palackoztassa a maga és családja számára!
És nem érdekel a veszélyes hulladékok vonatkozó Uniós besorolása sem...

Mivel a munkahelyemen értékesítést is végeznek a kollégák ideje volt a bankkártyás fizetést is lehetővé tenni. Meg is igényelte a terminált a cég. El is indult a folyamat mindenféle formanyomtatvány, nyilatkozat, igazolás, szerződés és a többi ilyenkor szokásos papírmunkával. Sok, halandóknak érthetetlen jogi flikflakkal. Aminek kezelésére természetesen megvannak a felkészült munkatársak. De van, amire még ők sem számítottak. Arra, hogy a bankok nem csak átvitt értelemben, hanem szó szerint emberszámba sem veszik az ügyfeleket. A büntetőjogi nyilatkozat egyik rubrikája ugyanis ez:
A terminált kezelő alkalmazott típusa:
Mit kell ide írni vajon, kedves internetező gyerekek? Nőnemű, 1978-as évjáratú biorobot? Gyártási szám, űrtartalom?

Az hogy a szélsőjobb gondolkodását a frusztrációk és a gyűlölet köti gúzsba azt eddig is tudtuk. (Bár van, hogy maga a gondolkodás csak nyomokban, és akkor is csak inkább további zavaró tényezőként van jelen.) De ami most Szabó Ervin körül folyik az nevetséges, és ugyanakkor kétségbeejtő is. Egyrészt mert elvileg értelmes emberek terjesztették elő hagymázas ferde logika mentén felépített javaslatukat, amire a rezsim nem mondott egyértelmű nemet. Másrészt félelmetes az a szándék, ahogy a másképp gondolkodókat akarják ignorálni. Abba most nem mennék bele, hogy mi a különbség az anarchista, a szindikalista és a kommunista gondolatmenet között, mert akit érdekel már régen utána nézett, akit meg csak a verbális lincselés perverz élvezete hajt annak úgyis mindegy. De azt szeretném újfent leszögezni, kedves internetező gyerekek, hogy a kommunista eszme (ha több sebből is vérzik, és többnyire nem értek vele egyet) alapvetően jó, és majdhogynem semmiféle kapcsolatban nincs azokkal a diktatúrákkal, amik erre hivatkozva gyilkolták meg emberek millióit. És ez utóbbiakhoz Szabó Ervinnek semmi köze nem volt, nem úgy, mint például Nagy Imrének…