A budapesti utazóközönséget a metrók mozgólépcsőjén jobboldalra szoktató Facebookos csoportról már beszámoltam, mikor is egy szórólap erejéig kiléptek a való világba. Nem tudom, hogy ennek, vagy másnak köszönhető, de lényegesen többen közlekednek azóta civilizált módon. Persze még korántsem mindenki. De ezek a renitensek már számosak, s napi jövés-menésemben számolom is őket – statisztikai jelleggel. Persze a mintavételezés nem teljesen reprezentatív, jórészt az Astoria és a Keleti pályaudvar megállóhelyekre szorítkozik, de így is érdekes a tapasztalatom. A baloldalt ácsorgók több mint kétharmada nőnemű, azon belül pedig jórészt (ránézésre) 50 év felettiek. Biztos valami számomra rejtett, de egyébként nyilvánvaló szociálpszichológiai törvényszerűség van a háttérben, de én csak egy szintén közlekedésbeli devianciával tudom ezt párhuzamba állítani. Meglátásom szerint ugyanaz a típus akadályozza a többieket a mozgólépcsőn, aki a metrókocsiba csak azért száll fel elsőként, hogy aztán az ajtóban lecövekelve 3-4 megállóval később elsőként tudjon kiszállni.