szuperapu

Na, az oroszok (ukránok) is úgy vannak a gázszállítással, mint anyám a fogyókúrával
Majd hétfőn kezdik...

A hétvége bőven adott lehetőséget a szurkolásra. Zajlik a kézilabda VB, két meccsen van túl a magyar válogatott, én meg egy agyvérzésen. A Vasas vízilabda csapata hozta Franciaországban a kötelezőt és az Eger is elkönyvelhet egy győzelemmel felérő döntetlent. A vívóink és a gyorskorcsolyázók is teljesítették azt amit megkövetelt tőlük a haza, de én mégsem ezeket tartom a hétvége legkiemelkedőbb sportteljesítményeinek.
Számomra Növényi Norbert volt ezen a hétvégén a csúcs. Az, hogy az MMA mennyire minőségi és mennyire sport lényegtelen, az is hogy a sportágon belül a WFCA mennyire jegyzett szervezet, mert ez egy nagy emberi csúcsteljesítmény. 51 évesen úgy lett világbajnok Növényi, hogy közben élete során még két sportágban maradandót alkotott. Van akinek egy sem jön össze, és legtöbb embernek már az is nagy teljesítménynek számít, ha ennyi idősen a prosztata problémáit ideiglenesen legyőzi, nem hogy egy nála 20 évvel fiatalabbat egy küzdősportban...

Ma forgácsfánkot sütöttünk. Nem egy nagy valami, de én egyrészt szeretem, másrészt gyermekkori emlékek garmadáját segít felidézni. Az elkészítése sem egy nagy mutatvány: fél kiló liszt, négy tojás, két kanál tejföl, egy kanál cukor, egy kanál 20%-os ecet egy csipet só és némi izommunka összevegyítésével tésztát készítünk, majd azt kinyújtjuk. Derelyevágóval másfél centi széles és fél méter hosszú csíkokat gyártunk majd ezekből jókora gubancokat. Bő forró olajban pikk-pakk kisütjük, porcukorral meghintjük, családi körben majszoljuk.

Egyre másra erősödnek azok a hangok a környezetemben, amik a modern technológiákat kárhoztatják mindenért. A legtöbb kütyü minimum rákkeltő, legyen az telefon, monitor vagy mikrohullámú sütő. Az internet meg a játékkonzolok meg szétzilálják a társadalom alapegységeit, legelőször persze a családot.
Annak idején ugyanez volt a félelem a televízióval szemben is, (aki elég öreg az tudja mi az alapja annak Kádár-korszaki városi legendának, miszerint leginkább hétfőn esnek teherbe a magyar nők) aztán mégis elolvastunk jó pár könyvet, és kimentünk a friss levegőre.
Hát például a Wii is egy társasjáték, és ugyan lehet vele játszani, mint a Monopoly-val, vagy a Lotti Karottival. Együtt.

Hallgatom a HS7 új albumának slágernótáját a Petőfi Rádión és a „Miss Budapesttel a híd alatt…” strófánál eszembe jut, hogy annak idején a főváros eme szépségversenyének jómagam terveztem a logóját. Nem vagyok egy nagy rajongója az efajta húsmustráknak és első körben persze próbáltam egy kis geget csempészni a dologba. Központi motívumnak a női wc-k (általánosan elfogadott) piktogramját tettem meg, babarózsaszín négyzetbe helyezve. Mondanom sem kell, hogy bár mindenkinél ült a meglehetősen kétélű poén, mégis egy konzervatív lógója lett a rendezvénynek…

Alakul az össznépi akadálypálya. Az ebédemet is holland módszerrel kellett megközelítenem, azzal az aprócska különbséggel, hogy nem egy csatornán, hanem a Veres Pálné utcán tettem mindezt. Ez persze csak gyenge bemelegítés volt ahhoz képest ami a hazaúton vár majd rám. Készülődök is lelkiekben, meg persze gyártom az akcióterveket, és arra jutottam, hogy pici feleségemet megkérem hogy az autó előtt haladva egy kisebb zsák só széthintésével jégmentesítse az utat. Aztán a családi munkamegosztás és a nemek egyenlősége jegyében félúton cserélünk...

A tegnapi juhsajt okán most szeretném világgá kürtölni, hogy kis falunkban a Fuchs család olyan tejtermékekkel látja el a piacot hogy arra szavakat is nehéz találni. Vajat, túrót és tejfölt már csak tőlük veszünk mert teljesen más dimenzióba helyezte az ízlelőbimbóinkat a témában. A gyümölcsös joghurtjaik is fantasztikusak, és olyan sajtokat és gomolyákat árulnak, hogy csak na. Mindezek tetejébe még olcsónak mondhatóak. És a Fővám téri Nagycsarnok őstermelői szekciójában, hátul is lehet tőlük vásárolni, hogy a fővárosiak se maradjanak ki a jóból.