szuperapu

Válság idején még jobban felértékelődik a könnyű munkával szerzett könnyű pénz, amire valljuk be mindenkiben benne él a hajlam. És mivel ilyenkor kicsit mindenki lejjebb engedi a morális gátjainak szintjét könnyebben talál célba a Humancell (egyébként zseniális) hirdetése, miszerint használjuk nyugodtan a testünket pénzszerzésre, magunk és mások örömére és megelégedésére.
Nem kell nagyon rosszra gondolni nem prostitúcióról van szó, és még csak nem is gyógyszerkísérletekről, de még csak a veséjétől sem szabadítanak meg senkit. Csak a spermájától...
Könnyű férfi munka, járulékos élvezettel. Már ha az ember fia abba tíz százalékba esik, akik alkalmasak a feladatra...

Na, a LIGA szakszervezetek és annak vezetői újfent kiállítottak magukról egy újabb szegénységi bizonyítványt! Felkent vezetőjük Gaskó úr délután telekürtölte a médiát, miszerint a sztrájk sikeres volt elérték céljukat. Akkor ezek szerint az eredeti követeléseikről belátták, hogy jogtalanok és/vagy teljesíthetetlenek ezért most a cél szimplán a károkozás volt? Hát abban tényleg jók! Nekem ma 850 forint és két óra volt a veszteségem, és még nem számoltam azt amit az államnak, mindannyiunknak, tehát saját maguknak is okoztak. Tévedés volt azt gondolnom eddig, hogy ezek az emberek erkölcsi hullák, ők már csak a hullák körül maradt krétacsíkok. Ha úgy gondolják, hogy a szakszervezetek feladata károkozás akkor legközelebb törjék be a székházuk összes ablakát, a többi állampolgárt meg hagyják békén.

Van nekem szociális érzékenységem is, egyébként, de az utcai koldulást valahogy a legtöbb esetben nem tudom tolerálni. A belvárosban működő szárítópusztai csapatot például személyesen ismerem, és tudom hogy mire és mennyit költenek, arról nem is beszélve, hogy a karonüllő gyereket pszichológiai fegyverként használni több mint törvénytelen. De vannak esetek amikor egyébként is kilóg a lóláb. Például amikor ugyanazt a táblát 3 különböző embernél is látom, vagy amikor egy családon belül ugyanaz a mozgásszervi megbetegedés jelentkezik kortól és nemtől függetlenül. A mai eset viszont letaglózott. A Ferenciek terénél praktizáló egyik vak koldussal délelőtt a Telecom belvárosi kirendeltségében futottam össze amint épp két telefont is vásárolt, majd ebédidőben a Centrál Kávéházban.
A végkövetkeztetést most pedig megtartom magamnak...

Annak, hogy életem során többször gondoltam arra, hogy nem a legjobb helyre születtem földrajzilag (geopolitikailag), annak az egyik legfajsúlyosabb összetevője, hogy nációnkból hiányzik az összetartás legkisebb elemi szikrája is. Nem kell nagy és világrengető dolgokra gondolni, és semmiképp nem kell politikai síkra terelni a csapásirányt. Sőt, most még a társadalmat, mint fejünk fölött lebegő alaktalan sötétszürke ködöt is kihagynám az eszmefuttatásból. Mindennapi egyszerű példákon is megmutatkozik a dolog.
Például a minap mintegy 6-700 ismerősemet kértem meg hogy egy kattintással segítse előrébb jutni egy pályamunkámat egy nemzetközi design versenyen. Gondoltam, ha tizedük megteszi ezt a szívességet már nem állok rosszul.
Most sem állok rosszul (15/2898), de a 2%-uk sem szavazott rám.
Malaysiában több rajongóm van…

(Akinek nem inge ne vegye magára, és köszönöm neki.)

Elkezdődött az EP választás kampánya, és a legtöbb párt hozza a tőle elvárhatót. Az elvárható minimumot. A Fidesz példának okáért most sem változtat a lassan nyolc éves retorikáján miszerint soha nem a kettős állampolgárságról, önkormányzati képviselőkről, vizitdíj eltörléséről, európai parlamenti képviselőkről szavazunk, hanem arról hogy takarodjon a kormány. Hát én tovább mennék…, ha részvételi arány nem éri el a 33,3 százalékot, akkor takarodjon az egész politikai elit (sic!), mindenestül. Pártállástól, meggyőződéstől és vallástól függetlenül, mondjuk Nyugat-Szaharába foszfort bányászni.

Időnként jótékonykodásra adom a fejem. Nem kell nagy erőfeszítésre gondolni, rendszerint valamilyen művészeti tevékenységhez köthető, látványos, és persze önfényezésre is alkalmas megmozdulásról van szó. De a lényeg, hogy abból, amit csinálok profitál egy-egy alapítvány vagy civil szervezet. Remélem.
Most ráadásul megint illusztris társaságba keveredve tehetek a társadalomért, meg a gyerekek művészeti képzéséért. Akit érdekel itt talál részleteket, és természetesen mindenki érezze magát kitüntetve és meghívva.
(És ha valaki esetleg késztetést érez, hogy promótálja az eseményt az ne tartsa vissza magát, Külön megköszönném.)

A nyári szünet beállta előtti nagy szertartások egyike, hogy az úszásoktatáson, a folyó évben történteket demonstrálva, nyílt napot tartanak. A nagyobbik tündérhercegnőm idei fejlődése igen látványos, még az apai elfogultságomat elhagyva is azt kell mondanom, hogy nagyon ügyes. Most már nem csak jól érzi magát a vízben, de olyan mozdulatsorokat is be tud mutatni, amik határozottan úszásra emlékeztetnek. Mondhatni tud úszni a gyerek. Nem hagynám a mély vízben felügyelet nélkül, de ha a légzéstechnikája egy kicsit javul, akkor akár vízbiztosnak is titulálhatjuk.
(Update jelleggel videó itt)

Értem én, hogy a válság miatt a pénzintézetek kénytelenek fokozottan ügyelni a fizetési fegyelemre, de ami túlzás az túlzás. És még az ügyfelet is elvadítja. Mert ha fizetési határidő május 1., akkor az ügyfelet több mint túlbuzgóság 4-én (ami a jelzett időpont utáni első munkanap) azzal felhívni, hogy befizette-e már a ház negyedéves biztosítási díját...