szuperapu

Hihetetlen, mégis igaz!
A nálunk folyó építkezésen találkoztam egy emberel aki érti a szakmáját, szereti csinálni és ráadásul még kreatívan is gondolkodik. Ebből kifolyólag a padlónk kap egyfajta patinát, és úgy fog kinézni mintha egy felújított régi padló lenne.
És további ötletei vannak...

Ma egy civil szervezet választási kampányában sikerült eladnom a "nincsen szlogenünk" szlogent!
így akár még élvezetes is lehetne ez a meló, csak ne kéne a szórólapokkal kínlódnom.

A nagylányt hosszas hercehurca, és a polgármesteri hivatal által elkövetett sorozatos törvény- és szabálysértések után felvették az óvodába. Persze kérdéses, hogy akarjuk-e hogy egy 33 fős csoportban nyomorogjon a gyerek (a törvényesen előírt max. 25 fős helyett).
Egyébként a Malacka csoportba járna és esernyő lenne a jele.
Kár hogy nem lehet jelet választani.

Mivel a konyháról szőtt álmaim megvalósulni látszanak, ezért fejben már sütök-főzök. Most éppen kacsát. Kétszer, gyors egymásutánban.
Először oly módon hogy tepsiben, sütőben. Miután a kacsát előpároltam fólia alatt jó sok vöröshagymával, citromfűvel, sóval borssal. Ha zsírjára sült, kihűlés után kicsontozom, illetve megszabadítom a bőrétől, és apróra szelem. S akkor jön a wok, és a második sütés.
Kis kacsazsírban két evőkanálnyi szezámmagot pirítok, két  gyufaszál méretűre abritolt közepes méretű sárgarépa társaságában, majd a kacsa után a serpenyőbe dobok két-három haránt metélt újhagymát, kis cukrot, kis citromlevet, kis szójaszószt és egy kis csomag korianderlevelet kissé összetépkedve. Gyors kevergetés közben gyors összeizzítás.
Pirított tésztával a legjobb.
Illetve, a legjobb otthon.

Hazaérve az én nagyon okos oldalbordám felhomályosított, hogy a tisztaság fél egészség, a tiszta feleség pedig egy egész egészség.
Ezen okfejtés hatására újra beleszerelmesedtem, és azon nyomban elénekeltem neki a Leningrád Já ták ljublju tyebjá örökérvényű slágerét.
Kár hogy nem ért oroszul.

Nyelvében él a nemzet. Az meg a látványt tekintve eléggé antifeminista (vagy bigámista).
Mert  két feleség az egy egészség?

Tegnap kint aludtam a készülő házunkban, mert a csiszolók korán jöttek, ezért korán ott kellett lennem eligazítani őket, meg kicsit össze is kellett takarítani. Ezzel az akcióval így megspóroltam egy korai kelést és egy oda-vissza utat. Bónuszként pedig élvezhettem a kerti fürdőszoba (kerti csap és pottyantós WC) örömeit.
Viszont gőzerővel haladunk. Már olyanokkal vagyunk elfoglalva mint a WC ülőke, a matrac és a kandalló kiválasztása. A matrac például, a nejem kívánságának megfelelően, kókuszos lesz. Amivel nekem sincs bajom, bár szerintem az ízesítés matracválasztás esetében nem meghatározó...

Ez már megint az az év amikor a szokottnál is pofátlanabb módon tolakszik be az életünkbe a politika. És engem ez nagyon zavar, függetlenül a hovatartozásomtól, avagy a koordináta-rendszer elhelyezésétől. Mert tulajdonképpen a hangya is ugyanolyan mint a csótány, és a galamb is csak egy repülő patkány, és a demokrácia is csak a hatalomgyakorlás egy fajtája...
A punkok meg úgysem szavaznak.

A nyíregyházi VIDOR fesztiválon, a múlt héten számomra a legnagyobb látványosságot a nagyobbik lányom szolgáltatta azzal, hogy közel fél órán át egy helyben maradt. Persze szükség volt a jelenlevő zsonglőrök közreműködésére is, akik vitán felül kiváló műsorral kápráztatták el a jelenlévőket.
És a kisasszony nagyközönség előtt is bemutathatta a denevéreket is összezavaró visítását.

Nem igazán megy nekem a szurkolás. Pedig egy igazi profival erősítettem a vízilabda EB idején. (Apám a szabadnapjain akár egész álló nap bírja a megterhelést szörfölgetve a sportcsatornák között, s mindezt fekve, és olyan hasizma van, hogy már 200 méterről látszik!) Ennek ellenére nem jött össze egy arany sem.
Lehet, hogy az összpontosítással van a gond?
Keresnem kell egy sportpszichológust...

Végetért a CowParade kiállítás része.
Most jönnek az izgalmak, úgy mint az sms verseny eredményhirdetése, meg az aukció. Ez utóbbi sikerét előremozdítandó megújult a projekt honlapja.
Illetve végre van egy igazi honlapja.

Egy hétre ki kellett vonjam magam a körforgásból, hogy besegítsek kicsit anyámnak az nagymamám ápolásában. Nem volt internet, de volt VIDOR fesztivál Lajkó Félix koncerttel, meg Gyümölcskarnevál, hogy ne szontyolodjak nagyon el, meg, hogy tündérhercegnőknek legyen program. Le is kellene jegyezni, hogy megmaradjon az örökkévalóságnak, de egyelőre leköt az akklimatizáció.