szuperapu

Továbbra is dübörög a világgazdasági válság, és ennek örömére a politikai és gazdasági potentátok mindenféle okos gondolattal dobálóznak. Meg az adóból beszedett pénzekkel. Mentőcsomagok a bankoknak, mentőcsomag az autógyáraknak…
Szerintem az autóipart hagyni kellene, ott ahol van, ahova tart. Helyette a megújuló energiaforrások kiaknázását elősegítő technológiákban ölném az a pénzt. Autók helyett gyárthatnánk szélerőműveket, meg energiafű-erőműveket, meg napkollektorokat. Rövidtávon nagy kiadás lenne ez is, de munkahelyeket teremtenénk vele, és hosszútávon (tekintve a fosszilis nyersanyagok helyzetét) óriási haszonnal járna.
Persze e helyett kis hazánk például inkább bővíti a külszíni bányászattal nyert lignitet hasznosító Mátrai Erőművet. Ami leginkább csak a széndioxid termelésben mondható hatékonynak.

Az elmúlt időszak hírei arra utalnak, hogy előfordulhat olyan forgatókönyv is, miszerint nem az unatkozó nyugdíjasok okozzák majd a világvégét. Ciklon Mianmarban, földrengés Kínában, rejtélyes vírus Kanadában, még rejtélyesebb kráter az USA-ban. A tűsarkúban abszolvált futóversenyről meg már ne is beszéljünk...
Szóval soha jobb alkalmat a szekta-alapításra!
És aki átutalja a vagyonát a számlámra (ezzel adva tanúbizonyságot az anyagi világ megvetéséről és az önzetlenségéről) azt felírom egy listára, amin a kiválasztottak szerepelnek...

A freeblog egy érdekes donációs lehetőséget biztosít a bloggereknek az Abaqoos rendszerének használatát engedélyezve és támogatva. Kísérleti jelleggel én is élek vele, azért van az a fura kis logó a link-kupac alján. Hiú ábrándjaim azért persze nincsenek. Főként, hogy kis hazánkban nem egy alapvető viselkedésforma a mások önzetlen és névtelen támogatása, és a csekély olvasottságomat még nem is kalkuláltam bele az egyenletbe... Mindegy. Ahogy őseim szokták volt mondani: enni nem kér!
És felvetődött ezzel kapcsolatban egy kérdéskör bennem. Vajon miért olvassák a blogomat? Van egy jellegzetes (és szerethető) stílusom? Vagy a rajzok vonzzák vissza azt a pár látogatót? Persze itt-ott elejtett félszavakból van némi sejtésem, de az csak az önismeretem megingatására jó. Ami néha nem árt..., legalább visszaveszek egy kicsit.

Update: 703 forint máris ott figyel a számlámon... Most mi van? (Köszönöm.)

Az ellenzék nagyvezére szerint a kormány esténként a parlament alagsorában nyomtatja zsákszámra a pénzt, és csak azért nem fizeti ki a nép helyett a vizitdíjat, mert szemét.
Hős miniszterelnökünk szerint elkezdtek dolgozni a befizetett 300 forintok, kezdenek szárba szökkenni a pénztermőfák. Úgyhogy nyugodtan hátradőlhetünk, más dolgunk sincs, csak időnként összelapátolni a termést.
Na, ha csak az egyik igaz, már akkor mesés hely kicsiny országunk.
Szerintem szavazzunk melyik legyen!

Hát lassan-lassan fény gyúl itt a nagy rögmagyar valónak nevezett homályzónában, és a felelősök mostantól felelőségre lesznek vonva. De legalábbis a tegnapi vasúti bohóckodásnak következményei lettek, és hullottak a fejek. Mégpedig a felsővezetésből, erős szórással, hatékonyan. Hasonlóképpen kellene az összes elvadult állami cégnél, és akkor egy élhetőbb hont tudhatnánk magunk körül. Nem lennénk kiszolgáltatva elmebetegeknek nap mint nap, nem kezelnének értelmi fogyatékos kiskorúként, és nem herdálnák el az adófizetők pénzét. Talán.
Az irány és a módszer adott, sőt, kipróbálás alatt van.
Előre...!

Úszásra jár a nagylány, és állítólag van némi tehetsége hozzá. Ezt én nem tudom megítélni, mert egyrészt elfogult vagyok, másrészt meg nem értek annyira az úszáshoz, hogy egy négyéves kislány vízfekvéséből bárminemű következtetéseket vonjak le. De ez nem is nagyon érdekel a dolgok jelenlegi periódusában, a lényeg hogy a kiscsaj élvezi a dolgot. Például azt hogy aprópénzt kell felszedniük a medence aljáról. Ami izgalmasnak hangzik, de szerintem a feladat pedagógiailag kicsit aggályosnak tűnik. Mert  már így is eléggé anyagias ez a világ, és még a végén csak akkor lesz hajlandó vízbe menni a gyerek ha fizetnek neki...

Megboldogult matematika szakos koromban szoktam volt mondogatni, hogy háromféle matematikus létezik:
1. amelyik tud számolni
2. amelyik nem tud számolni.
Ebből talán látszik, hogy melyik csoportba sorolom magam. De abból is, hogy megbírságolt az AKA, mert lejárt autópálya-matricával közlekedtem. Teljesen jogosan mert a másodikán vásárolt matrica 12-én már nem érvényes.
Mondjuk egy elégtelen nem fájna ennyire a pénztárcámnak.

A mai jó cselekedet is megvolt.
De most aztán olyan vastagon, hogy az már szót érdemel. Egyszerű eset, bárkivel megtörténhet, még velem is. Merthogy rendes vagyok.
Egyébként.
Szóval. Ezressel fizettem, és tízezresből akart a néni visszaadni. Amikor ezt szóvá tettem, először majdnem megsértődött, majd remegő kézzel visszavette a visszajáróból visszajárót, és halkan hálát rebegett.
Jó érzés.