szuperapu

A filmes játék filmrendezős fordulóját a kedves zsűri megtoldotta egy pluszpont vadászattal. Sluszpoénként a többi csapat műalkotásához is hozzá lehetett piszkálni. Hát én mind az öt filmhez hegesztettem egy vizuális mottót. Természetesen a saját stílusomban.

Depresszió a WC deszkán

Denevérek városa

Szia...

A blogger mindig kétszer dönget

Menetkészen

És aki akarja kinyomtathatja, és kiszínezheti. Aztán kirakhatja a falra, és amellett, hogy erre a jó kis fordulóra fogja emlékeztetni, még egy kis vizuális gyönyörben is részesítheti az arra fogékony látogatóit.

MENETKÉSZEN (2007)
amerikai-francia akció-vígjáték
(Eredeti cím: Fight in Armor - A film angol és magyar címe között van eltérés, de van hasonlóság is. Mindkettő jelentős szexuális többletjelentéssel bír, ami - valljuk be - jelen filmnél több mint indokolt. Ráadásul a Menetkészen kifejezés abba a ritka kategóriába tartozik, ahol a fordítók egy kis többletet is tudtak adni az eredetihez, hiszen - amellett, hogy a Fight in Armor-hoz hasonlóan tartalmazza az egyértelmű utalást az aktus előtti felkészültségre - a film kulcsjelenetét is remekül támogatja. Üdítő kivétel a hazai termésben.)

A legbiztonságosabb, legélvezetesebb és legvégzetesebb szex.
(Making love never been so safe, so pleasurable and so fatal.)

SZINOPSZIS

Fő karakterek:
Lewis Franger - Középkorú terméktervező az apja által vezetett cégnél. Hajtja a bizonyítási vágy, mert ügyetlenkedéseivel elég sok rossz pontot szerzett eddig.
Joe Franger - Két fiú édesapja és egy jól menő cég vezetője. Szeretne már visszavonulni, és a céget Lewisnak adni, de fia szerencsétlenkedéseiből elege van már.
Dick Franger - Lewis bátyja. Foglalkozása még nem meghatározott, de nincs sok köze apja cégéhez, mégis szeretné megszerezni, hogy aztán jó pénzért eladhassa a japánoknak.
Jean és Paul Piffle - Független ügynökök, megbízójukról soha nem tudnak semmit. A film során többször láthatjuk őket nőnek öltözve.
Abigail Flamboyant - Fiatal nő. Dick Franger megbízásából próbálja meg eltávolítani Lewist a képből. De kiderül, hogy ő is emberből van.

Cselekmény:
Egy multinacionális cég hatalmas újdonsággal kíván előrukkolni a szerelem városában, Párizsban. Olyan óvszert akarnak bevezetni a piacra, ami minden eddiginél élvezetesebbé és biztonságosabbá teszi a szexet. Józan paraszti ésszel azt gondolná az ember, hogy ez igazán örvendetes, csakhogy a szeretkező párok nem néznek tévét, így a reklámidők elértéktelenednének, a tévécsatornák pedig csődbe jutnának. Lewis Franger éppen azon dolgozik nizzai műhelyében, hogy a rendelkezésére bocsátott anyagból a legjobb formájú terméket alkossa meg. Filmünk kezdetekor éppen az apja irodájában kapja a sokadik aktuális fejmosást linksége és szétszórtsága miatt. Amikor visszaér a szobájába, még éppen látja, amint Jean és Paul Piffle takarítónőnek öltözve zsebre vágja a prototípust. Megindul a hajsza!

Lewis Franger lendületből veti a két takarítónő után magát - autósüldözés végig a francia tengerparton -, hiszen mindenki azt hiszi majd, hogy ő vesztette el a forradalmi anyagot. Eközben bátyja, Dick Franger aknamunkába kezd. Célja, hogy öccsét távol tartsa a cégtől, amíg átveszi a hatalmat idős apjuktól, hogy aztán a céget azonnal értékesíthesse a japán befektetőknek. Lewis azonban már árkon-bokron túl jár, amikor bátyja felhívja. Abigail Flamboyant menet közben csatlakozik az üldözőhöz. Lewis maga sem érti, hogy miért vette fel az út szélén integető, csinos stoppost. A férfi és a nő között szépen lassan kibontakozik, aminek ki kell bontakoznia, ám az ifjabbik Franger ekkor még mindent a prototípus visszaszerzésének rendel alá.
Közben természetesen tévés válságtanácskozásokat is látunk. Ekkor még azt hihetjük, hogy a két "takarítónő" a csatornák megbízásából teszi a dolgát. Bár beszélgetéseikből az derül ki, hogy nem tudják, ki bérelte fel őket, csak azzal vannak tisztában, hogy küldetésük rendkívül fontos, illetve még azzal, hogy hová kell vinniük a világrengető újdonságot.

A történet csúcspontja az, amikor Jeant és Pault a célállomás kapujában utoléri Lewis. Rövid dulakodás után az addigra fülig beszerelmesedő főhős elmondja nekik, hogy őt már nem érdekli az egész. Csak boldog akar lenni Abigaillel, aki megosztotta vele bátyja terveit. Sőt, a tőle kapott pénzt is, amiből el akarnak bújni egy távoli szigeten.

A két Piffle egy laboratóriumban adja le az óvszert, amiről rövid idő alatt kiderül, hogy tökéletes meddőséget okoz férfiaknál és nőknél egyaránt - veszélybe sodorva ezzel az emberiség jövőjét. A fellélegző tévék kiemelten kezelik a hírt, amelynek hatására az óvszergyár elbukik, és vele együtt az álnok báty is, hiszen az apja cégét felvásárolni akaró japánok állnak a botrány mögött.

A zárójelenetben főhősünk és újdonsült párja Vanuatu egyik tengerparti koktélbárjában szerelmetes pillantások kereszttüzében színes trópusi koktélt kortyolgat. A Piffle-testvérek a bár másik végében szintén iszogatnak, ügyetlenül álcázva magukat ismét valami akcióra készülődnek. Párocskánk negédesen nevetgél, amikor a tesók felpattannak, és elragadják az egyik szomszédos asztalnál ülő attraktív szépség retiküljét. Felfordulás, kezdődő hajsza. Lewis és Abigail döbbenten egymásra majd a kamerába néz. A Piffle-tesók pedig rohannak asztalokat borítva, aztán a tengerparton homokvárakat szétrúgva. Vége. Stáblista.

KULCSJELENET
(Külső, az Anyagvizsgáló Intézet bejárata előtt - Perpignan)

PAUL PIFFLE és bátyja, JEAN loholva közelíti meg a Perpignan-i Anyagvizsgáló Intézet bejáratát. Paul dörömbölni kezd a vastag fémkapun, amikor a hátuk mögül LEWIS FRANGER üvölt rájuk.
LEWIS FRANGER: - Megvagytok, aljas, transzszexuális bérencek!

Jean Piffle megpördül, hogy szembenézzen a felé rohanó terméktervezővel. Paul szánakozva megrázza a fejét.
PAUL PIFFLE: - Az aljas még oké, de akkor már inkább transzvesztita. Az én tökömet nem vágja le senki, az hétszentség!

A lendületből érkező Lewis a kapuhoz szorítja a rémült Jeant, aki hiába próbál szabadulni.

JEAN PIFFLE: - Meg tudjuk magyarázni, Mr. Franger! 'iggye el, 'ogy ez nem az, aminek látszik!
LEWIS FRANGER: - Mit magyarázol meg ezen?!...

Arcon üti Jeant.
LEWIS FRANGER: - Elloptátok az utolsó esélyemet, hogy bebizonyítsam az apámnak, hogy nem vagyok egy semmirekellő lúzer.

Paul ekkor érzi elérkezettnek az időt, hogy közbeavatkozzon. Egy jól irányzott rúgással összegörnyedésre készteti Lewist.
PAUL PIFFLE: - Sajnálom, Mr. Franger. Nehogy félreértsen, ezt nem a transzszexuális miatt kellett. Sokkal nagyobb dolgok vannak emögött, mint az ön lúzersége.

Lewis könnybe lábadt szemekkel, térdelve tapogatja sajgó ágyékát.
LEWIS FRANGER: - Egész életemben meg akartam neki felelni. Annyira akartam, hogy mindig rosszul sültek el a dolgok... Pedig...

Az Intézet fémkapuja feltárul a Piffle-fivérek mögött. Jean a belsőzsebébe nyúl, és előveszi a Perpetuum óvszer prototípusát.
JEAN PIFFLE: - Mr. Franger! 'add ajánljak valamit! Mi most bevisszük ezt ide. Nem tudjuk, mit fognak vele csinálni, de 'a elvégezték rajta azt, amiről mi nem tudunk, akkor visszakérjük, és odaadjuk magának. És akkor az édesapja is belátja, 'ogy tévedett. Jó így? Oui?

Lewis Franger szomorúan megrázza a fejét, majd az utcasarok felé néz, ahol ABIGAIL fordul éppen be, de látva a földön térdelő Lewist, megtorpan. A férfi Abigailre nézve kezd beszélni.
LEWIS FRANGER: - Nem. Nem jó így. Ez nem az én életem. Én nem akarok úgy megöregedni, hogy mindig csak másoknak próbáljak megfelelni. Érezni akarok. Szeretni akarok. El akarok tűnni a számonkérő szemek elől... És már meg is találtam az útitársam.

Lewis feláll, elindul Abigail felé. Jean és Paul döbbenten nézik, ahogy a két fiatal összeölelkezik az utcán. Majd megrázzák a fejüket, és mosolyogva lépnek be az Intézet kapuján.

HELYSZíNEK
(NIZZA - PERPIGNAN - VANUATU)

Autós üldözés Nizzában ami végén hajóra szállnak:



A labor Perpignanban:



Záró jelenet, ahová elbújnak a szerelmesek (beszédes név: Million dollar point, Vanuatu):

FILMZENE

Fight in Armor - Soundtrack
1. joss stone: tell me about it (főcímdal)
2. school of emotional engineering: to be continued
3. clutch: you can't stop progress
4. ozomatli: don't mess with the dragon
5. jane's addiction: been caught stealing
6. the propellerheads: spybreak
7. queens of the stone age: i'm designer
8. causa sui : free ride
9. dizzee rascal: world outside
10. the hives: tick tick boom
11. the skatelites: james bond theme
12. monster magnet: blow your mind (kulcsjelenet)
13. eddie vedder: end of the road
14. urge overkill: girl, you'll be a woman soon
15. sade : by your side
16. art zoyd: generations sans futur
17. r.e.m.: bad day
18. interpol: not even jail
19. tenacious d: fuck her gently
20. my chemical romance: teenagers (zárójelenet)

POZITÍV KRITIKA

Ha valaki, hát Danny Boyle tényleg sokoldalú alkotó. Rendezett már drámát (The Beach, 2000), horrort (28 Days Later, 2002), sci-fit (Sunshine, 2007), valamint az ő neve fémjelzi az azóta kult drogfilmmé vált 1996-os Trainspottingot is. Az 51 éves angol fenegyerek most ismét új műfajjal próbálkozott, és rajongóinak ezúttal sem kell csalódniuk. A Menetkészen (Fight in Armor) című film vérbeli akció-vígjáték, mely - az amúgy gyengécske 2007-es év - blockbusterének ígérkezik. Mind a forgatókönyvön, mind az előmunkálatokon egy nemzetközileg méltán elismert team, a SzuperCsapat dolgozott, akiknek olyan húzóneveket sikerült megnyerniük a filmhez, mint Ewan McGregor vagy a Belushi testvérek. Azt talán mindenki tudja, hogy az akkor 25 éves Ewan a Trainspottingnak, tehát valójában Danny Boylenak köszönheti, hogy megkezdhette menetelését Hollywood felé, így érthető, hogy azonnal igent mondott erre a szerepre. Kuriózumnak számít viszont, hogy John és James Belushi is vállalta a szerepet, így a filmtörténetben először együtt láthatjuk őket a vásznon.
Már csak hab a tortán, hogy a csodálatos francia tájakon játszódó, látványos akció-jelenetekben és sziporkázó párbeszédekben egyaránt dúskáló mozi zenei világa is telitalálat. Joss Stone, Sade, Causa Sui, The Hives csak, hogy egy párat említsek az illusztris előadók közül.
A Menetkészen felhőtlen kikapcsolódást nyújt, november 26-ától már a hazai mozikban is!

NEGATÍV KRITIKA

A visszavonulását fontolgató iparmágnás apa, Joe Franger (Christopher Lee, akinek az alakítását csak hajlott korára való tekintettel nem minősíteném) hatalmas dilemmában van, hogy kire hagyja a birodalmat. Együgyű, bár elkötelezett kisebbik ivadéka, Lewis (Ewan McGregor) kapja, aki oly mértékben szerencsétlen, hogy az már semmi esetre sem vicces, inkább sajnálatra méltó, vagy elsőszülöttje Dick (Rupert Everett), akit a pénzen kívül más nem érdekel? Nem lövöm le a poént, -már ha van egyáltalán- de legyen elég annyi, hogy a történet innentől kezdve, egy speciális anyagból készült, extra gyönyört garantáló gumióvszer prototípusa után való, féktelen hajsza köré épül. Talán Boyle is érezhette, hogy ez kevés, és ez indokolhatja, hogy a rendező egyedülálló próbálkozást tett arra, hogy egy filmen belül összehozta a Belushi testvéreket, feltámasztva ezzel a '82 óta halott Johnt. De bár ne azért tette volna, hogy női ruhába bújtatva, franciául halandzsázva egy óvszer után futkoshasson a nyomorult.
Végül ne feledkezzünk meg Abigail Flamboyant-ról (Famke Janssen) sem, akit mintegy erőszakkal rángat a történetbe az alkotóbrigád, hogy a film végére azt az illúziót keltse, hogy bármilyen lökött, idióta lehet annyira szerencsés, hogy megkaphat egy olyan nőt, mint az említett holland szépség.

Ennyi és nem több. Ha még ezek után is úgy érzik, hogy fizetnek a mozijegyért, toldják meg egy ezressel, hogy legyen önöknél kellő mennyiségű üdítő és popcorn, mert azok elfogyasztása garantáltan több gyönyört generál.
És hogy a "találó" fordítást se hagyjuk szó nélkül: Legyenek mindig Menetkészen, mert sosem tudhatják, mikor jön el az a jelenet a filmben, amikor fel kell állni és kisétálni a teremből.

Köszönet a csapatnak:
Outlier, Dim, Wovbagger, Töki, NH, o_see_as_i, Rosal, Arcady, Bejbi, MoniDF, Lujka

Anánál a kiírás. Ötleteket várok egyelőre a munkamenet algoritmusára, de vághatunk egyből bele a lecsó kellős közepébe is, mondjuk kezdve az elején. Óvatos duhajként. Filmműfaj, cím - ami tulajdonképpen már nagyjából körvonalazza a szinopszist....

Összeállt a még kissé létszámhiányos csapat, és Szupercsapat néven vághatunk neki a következő fordulónak. A hiányzókat minden retorzió nélkül befogadjuk, a döntést sürgető motivációként pedig álljon itt a jelenlegi névsor:
- Outlier
- Dim
- Wovbagger
- Töki
- NH
- o_see_as_i
- Rosal
- Arcady
- Bejbi
- MoniDF

Ana közösségépítő és pszichoanalizáló, filmesnek álcázott játéka a továbbiakban (itt is) folytatódik. A feladat az, első körben, hogy egy tizenkettő (vagy tizenhárom) fős csapatot hozzunk itt létre, a kommentekbe jelentkezéssel abszolválva a felkérést. Tessék, csak tessék!
A rendezőelv szerény személyem, mint viszonyítási pont. Hibbantak, művészek, rockerek és punkok előnyben. De persze senkit nem zárok ki...

Főiskolás éveim alatt Egerben két dolgot kedveltem meg a nejemen kívül. A bort és a mozit. Bár azóta mindkettő fogyasztása jelentősen mérséklődött, és ezen tevékenységek jobbára nappalihoz és a televízióhoz köthetőek, azért mégis. Ezért is örülök, hogy Ana blogján filmes felütéssel kezdődött játék bloggereknek és olvasóknak, és azért is mert sokat elárul az első két forduló megoldása az óvatlan csatlakozóról. És még lehet csatlakozni, link fent ana néven....

Tegnap Bruce Willis kétszer is megmentette a világot. Illetve próbálta. Egyszer nem sikerült. Egyszer meg meghalt. Bumm. Ilyen vasárnap után már csak napsütéses hétfő jöhet. És lőn!
Pedig egyébként szép vasárnapunk volt. Kirándultunk a lányokkal, fára másztunk, bujkáltunk a szarvasok elől, a gombák meg előlünk. Otthon meg várt a szilvásgombóc, mint kész főnyeremény.
Kellett a fenének a Bruce Willis...!
Persze így még a napsütés is szebb. Se meteor, se vírus...

A ma reggelt többek között egy rejtély feloldásával kezdtem. Véletlenül. Végre láttam Zénótól a jelenetet amit a lányok minden fogmosásnál eljátszanak. Végre láttam amikor az mondja a család kedvenc gyurmafigurája, hogy: t a s z n y a !

Mindig is fene nagy büszkeség töltött el a szépen cizellált ízlésemre gondolva, de persze volt egy kis hamiskás fénye mindig is ennek a nagy ragyogásnak. Főleg ha a saját bejáratú és gyűjtésű videotékámat tekintem. Merthogy megtalálhatóak benne olyan kétes hírű opusok, minta az "Utolsó cserkész" vagy a Rodriguez jelezte "Desperado". Sőt az említett direktortól kritika nélkül megtekintek bármit, legyen az akár a Kémkölykök sorozat.
Hát most az élet visszavágott! A nagylány nagyon durván rákattant a "Cápasrác és Lávalány kalandjai"-ra. Persze annyira nem reménytelen a helyzet, főleg ha azt nézem, hogy vannak olyanok akik ízlés gyanánt Dolly Roll lemezeket örököltek a felmenőiktől...

Nem a savanyú szőlő effektus mondatja velem, de szerintem az Oscar-díj még csak nem is szimpátia-szavazás (by Sickboy) hanem egy agyon reklámozott marketingfogás. Szóval szerintem semmi ok a sírásra, honfitársaink az eredménytől függetlenül kiválót alkottak.
Persze a történethez hozzátartozik, hogy én még a Maestro ellenében is a Danish Poet-re szavaztam volna.

A magyar animáció megint reflektorfénybe került egy kicsit, hála M. Tóth tanár úrnak. A filmecske nagyon hangulatos és ütős is. Nekem bejött, bár nem ér fel Rófusz Oscar díjas remekével. Mindenesetre talán most egy kis lépést tehetünk a régi renomé felé, hogy ne csak olcsó iparosok gyülekezetének tekintsék a magyar rajzfilmeseket.
És talán idén mi is rávesszük magunkat a Gilles munkacímű fantasztikus animációs filmünk elkészítésére/befejezésére.

Két film is fut az 56-os úszóválogatottról. Az egyiknek csak a plakátja rossz, a másikban Dobó Kata játszik. De az utóbbinak még nincs plakátja. Az előbbi meg egy doku szerűség, amit lehet hogy meg kellene nézni.
Szóval ez egy helyesbítés, illetőleg egy kiigazítás, de a lényeg a lényeg...

Először is földig szeretnék hajolni a honi kajak-kenu sport nagysága előtt, de persze nem megy. Egyrészt mert sportpályafutásom alatt ellinkeskedtem a nyújtógyakorlatokat, másrészt lusta vagyok.
De maradva székben is maradok fanatikus és igazolt drukker, így örömmel vegyes kíváncsisággal kaptam fel a fejem a jó múltkor, hogy kedvenc sportsztorimat, a 56-os olimpia pólócsapatának történetét végre filmre viszik. Persze ugyanazzal a lendülettel el is kenődtem. Mert hogy az Igazi Aranycsapat meséje amerikai lávsztorivá silányult, aminek minőségét jól jellemzi a film plakátja. A napokban kikerült nyomdaipari termék olyan tré, hogy alulmúlja a Karthago koncertplakátját is, pedig az még az idő próbáját kiállva, a 80-as évek vizuális viszonyrendszerében is ronda lenne.

Tegnap hosszú idő után először moziba mentünk, ketten a nejemmel. Karib-tenger kalózai 2. Jobbat vártam. De a film tartalmától, értékétől, és színvonaltól eltekintve ambivalensek az érzéseim. És ezzel, rajtam kívül, még egy ember ugyanígy van.
Tételesen: 15 éve megállás nélkül szajkózom, hogy ez a Depp gyerek egy zseni. És a világ ezt akkor érti meg, amikor egy ilyen jellegtelen trilógiában bohóckodik (mellesleg briliánsan)?

A húsvétot a Brian élete című örökbecsű Monty Python opus megtekintésével ünnepeltem. Elég antiklerikális és hagyományromboló módozat.
Lehet hogy rendszert csinálok belőle.