szuperapu

Tegnap megöntöztem a velem egy háztartásban élő nőnemű családtagjaimat. Természetesen vízzel. Mivel amúgy is virágokat locsoltam, és mivel igényt tartottak a hagyományőrzés ezen formájára, útba ejtettem őket. Nem kaptam semmit, se hímes, se csokitojást. Csak éktelen visítozást...

Közeledik a húsvét, ami sosem volt a legkedveltebb ünnepem. Túl sok körülötte a felhajtás, a külsőség, a felesleges tradíció. Próbáltam is kivonni magamat belőle mindig is amennyire tőlem tellett, de mióta a porontyaim a szocializáció rögös útjára léptek, és az óvodai élet is jelentősen befolyásolja a mindennapjaikat, azóta ez már csak hiú ábránd. Kénytelen vagyok a tésztagyúrást tojásfújással nehezíteni…

A húsvétot a Brian élete című örökbecsű Monty Python opus megtekintésével ünnepeltem. Elég antiklerikális és hagyományromboló módozat.
Lehet hogy rendszert csinálok belőle.