szuperapu

A hétvégén kicsit megszaladt az agyam meg a kezem, és körvonalazódni látszik egy újabb koncept-kiállítás. A vázlatok a sketchblogomon sorakoznak, a méret és a technika terén pedig radikális váltás következik. Talán nyáron sikerül tető alá hozni a dolgot, hogy az arra érdemes nagyérdemű vizuális gyönyörben részesedhessen.
Lehet szurkolni...

Van egy új macskánk.
Nem lenne ezzel semmi gond, bár így már négy és fél macskát kell etetnünk, mert nagyon szép és barátságos cica. A hiba csak ott van hogy vemhes és a fészer padlását nézte ki szülőszobának.
Nincs szándékomban továbbra sem macskamenhelyet üzemeltetni...
Tavasszal veszünk egy kutyát!

Gondoltam megosztom a nagyérdeművel a csodálatos almás-narancsos avokádókrémmel töltött palacsintám receptjét, de aztán mégsem. Mert hát Dr. Ross Geller (Friends) is megmondta, hogy a süti nem férfias. És mi a férfias? Hát a tepertő.
Meg a tepertőkrém, kedves internetező gyerekek! Egyszerű és nagyszerű, úgyhogy inkább az következzen, itt alább:
Én kacsából csinálom, mondhatni a kacsás tészta melléktermékeként. De ha nem így lenne, akkor sem csak bőrös kacsahájjal dolgoznék, mert a jó tepertőkrém nyomokban húst is tartalmaz. Tehát a pirosas-barnára sült húsos tepertőt, hagyma és fokhagyma kíséretében ledaráljuk, állagát kacsazsírral szabályozzuk, gondolva arra, hogy a hűtőben megdermedve is könnyen kenhető legyen. A fűszerezés tekintetében én a konzervatív só-bors-paprika magyaros vonalat követem, de lehet vadulni.
Kenyérre kenve, a konzervatív sör-bor-pálinka magyaros vonallal kísérve fogyasztjuk. Jóétvággyal persze.

(Sokáig eláll, életmentő vésztartalékként is jól funkcionál.)

Közeleg a farsang az óvodában, és kis családunk a szokásos jelmezkészítési lázban ég. Az hogy a lányok e téren is problémásabbak, mint a fiúk az idén kezdett kikristályosodni a nagylány esetében. Nem akart a szokásos tündérhercegnő lenni, de olyan öltözéket sem akart magára ölteni, amiben viccesnek, csúnyának, soványnak, vagy kövérnek tűnne. A végén már felmerült az a lehetőség, hogy el sem megy a farsangi buliba. Végül Piroska megmentette a helyzetet, mi pedig olcsón megúsztuk a beöltöztetést.
Nem úgy a kisebbiknél. Fejébe vette, hogy olajbogyó lesz, nem kis kreatív probléma elé állítva ezzel a szüleit. És nem, nem én sugalltam neki ezt a hibbant ötletet, genetikailag kódolva van a gyerekben a különcködés…

Update: eredmény olajbogyó ügyben itt. És köszönet Sztaniolnak!

Továbbra sem rajongok a télért. A hóval sem barátkoztam meg. De ha már ennyi leesett, akkor már csak a gyerekek kedvéért megpróbálom kihozni belőle a legjobbat. Példának okáért vasárnap elmentünk szánkózni az erdőbe. Illetve mondjuk úgy, hogy megpróbálkoztunk a szánkózással. Mert ugyan a félméteres szűzhóban mókásnak bizonyult a próbálkozás, a kudarc garantált volt.
A szánkó teljesen elsüllyedt a hóban.
Meg a csajok is…