Gondoltam megosztom a nagyérdeművel a csodálatos almás-narancsos avokádókrémmel töltött palacsintám receptjét, de aztán mégsem. Mert hát Dr. Ross Geller (Friends) is megmondta, hogy a süti nem férfias. És mi a férfias? Hát a tepertő.
Meg a tepertőkrém, kedves internetező gyerekek! Egyszerű és nagyszerű, úgyhogy inkább az következzen, itt alább:
Én kacsából csinálom, mondhatni a kacsás tészta melléktermékeként. De ha nem így lenne, akkor sem csak bőrös kacsahájjal dolgoznék, mert a jó tepertőkrém nyomokban húst is tartalmaz. Tehát a pirosas-barnára sült húsos tepertőt, hagyma és fokhagyma kíséretében ledaráljuk, állagát kacsazsírral szabályozzuk, gondolva arra, hogy a hűtőben megdermedve is könnyen kenhető legyen. A fűszerezés tekintetében én a konzervatív só-bors-paprika magyaros vonalat követem, de lehet vadulni.
Kenyérre kenve, a konzervatív sör-bor-pálinka magyaros vonallal kísérve fogyasztjuk. Jóétvággyal persze.

(Sokáig eláll, életmentő vésztartalékként is jól funkcionál.)