szuperapu

A hétvégén kicsit megszaladt az agyam meg a kezem, és körvonalazódni látszik egy újabb koncept-kiállítás. A vázlatok a sketchblogomon sorakoznak, a méret és a technika terén pedig radikális váltás következik. Talán nyáron sikerül tető alá hozni a dolgot, hogy az arra érdemes nagyérdemű vizuális gyönyörben részesedhessen.
Lehet szurkolni...

Ma a lépcső fémszerkezetének újbóli átmázolása közben eszembe jutott egy nem is olyan régi incidensem a szobafestőkkel. A műterem kapcsán ugyanis kiderült számukra, hogy én is meg a nejem is festők vagyunk, és nem értették miért velük festetjük ki a házat. Ha már.
Anyád vakbelét meg vegye ki egy állatorvos!

A munkálatoknak új lendületet adott, hogy kezünkbe vettük az irányítást, és az ecsetet. A festést egy gödöllői szaki befejezi, a gipszkarton javításával egyetemben. Én pedig lemázolom a lépcső fémszerkezetét.
Végül is festő volnék, vagy mi.