szuperapu

Az elmúlt napokban több okból kifolyólag hanyagoltam a naplóírást, de a háttérben lázasan készülődtem arra, hogy egy újabb területen vessem meg a lábam az on-line világban, és ezzel még jobban szétforgácsoljam erőimet.
Kedvet kaptam ugyanis Gus barátom Zenebuzi rovatában tett kirándulásom során a zeneajánláshoz, ezért beüzemeltem a saját webrádiómat, ahol a saját ízlésem mentén egy szabad zenei asszociációs vonalon kínálom meg a nagyérdeműt a kedvenc zenéimmel. Szóval tekerje mindenki a browserét a megfelelő sávra és tárja ki a füleit!

Update: új link a blogkupac tetején webradio néven! 

Ezt is megértük, Garfield 30 éves lett! Ez még egy emberszabásútól is szép teljesítmény, a világ leglustább macskájától (és persze Jim Davistől) meg egyenesen világszám. Sokszor vidított fel az elmúlt cirka 20 évben a comicstrip képregények egyik legjobbika és sokszor kevert bajba. Ez utóbbira legjobb példa, amikor geometria előadáson a pad alatti olvasgatás megfékezhetetlen röhögésbe és egy nem teljesen felhőtlen kapcsolatba torkollott az előadás tartó tanárral.
De persze nem lehetek elég hálás ezeknek a történeteknek. Emlékszem a gimnáziumban három újság forgott rendszeresen közkézen a Playboy, a Metalhammer és a Garfield. Meghatározta a felnőtté válásunkat, és a világnézetünket. Mindhárom.
Sok boldog születésnapot Garfield!

A legtöbb versenynek a megmérettetés és a győzelem a lényege. Az, hogy kinek mit jelent a győzelem az megint más kérdés, de az, hogy a részvétel a fontos általában a vesztesek verbál-sablonja. A Goldenblog ebből a szempontból talán kivétel. Egyrészt nincs egy jól körülhatárolható etalon, ami mércéül szolgálna, nem a legszebb, a legokosabb, de még csak nem is a legolvasottabb napló nyer. Másrészt résztvevőknek már maga a részvétel is fontos, ismertséget, rangot ad. Talán a Goldenblog nem is verseny, inkább egy seregszemle.
Ahol illik megjelenni.

A közvetlen kolléganőm, akivel közel kilenc évig nap, mint nap egy légtérbe zárva éltem a munkanapjaim mintegy egyharmadát, (de volt, hogy a hétvégéket is) szülési szabadságra ment. Nem mondta biztosra, hogy visszatér a cég kötelékeibe, én pedig nem vagyok biztos benne, hogy maradok, amíg visszajön. Szóval egy korszak nagy valószínűséggel véget ért. És nem tudom, hogyan kellene kezelni a dolgot…
Persze a kapcsolattartás nem egy nagy ördöngösség a mai világban, de nem hívhatom fel, ha épp vitatkozni támad kedvem valakivel, vagy ha el akarom újságolni, hogy mit láttam a piacon. Azt hiszem, többet fogok posztolni…
Ő meg hátha olvassa, és kommentel…

Egy jó dolog van ebben, a kora őszire hajazó, időjárásban.
Az, hogy most épp nem egy Balaton parti campingben sátorozunk!

Idén nem nagyon erőltetem a nyilvánosság elé vonulást, inkább csendben töltekezek és készülök a következő évi megjelenésekre, projektekre. De eközben felmerült bennem egy gondolat, miszerint, nem ártana nekem egy művészeti menedzser, vagy egy kurátor, aki segít rendezni és földön tartani a gondolataimat. Szervez, szerkeszt és határidőkkel abúzál. Persze nem tudom, hogy egy efajta társulás milyen konstrukcióban működhet, mert gondolom fizetség gyanánt kevesek fogadnák el a halhatatlan lelkemben rejlő, az anyagi világon túlmutató lehetőségeket.

Nemigen szoktam bestsellernek nevezett ponyvákat vásárolni a könyvesboltban, viszont néha kapok egyet-egyet ajándékba az ilyen nyomdaipari termékekből. És most nem degradálni kívánom ezeket a műveket azzal, hogy nem foglalkozom az irodalmi jelentőségükkel vagy színvonalukkal. Azt majd eldönti az idő, mert végül is Shakespeare vagy Jókai a maga korában (ha az írástudók alacsony számát és társadalmi szintjét nem nézzük), reálisan nézve nem volt más, mint ponyva.
Én csak azt nem értem, hogy például Hugh Laurie Balek című könyvének kiállítása miért olyan amilyen. Az hogy puhafedeles még elmegy, és a belívek papírminősége is magyarázható gazdasági síkon, de a borító és a tördelés ugyanannyiba került volna, ha tisztességesen és ízlésesen van megtervezve.
Az meg egy külön történet, hogy az ily’ módon legyártott könyv nem került többe 200-300 forintnál, miközben 2600 forintért árulják…