Nemigen szoktam bestsellernek nevezett ponyvákat vásárolni a könyvesboltban, viszont néha kapok egyet-egyet ajándékba az ilyen nyomdaipari termékekből. És most nem degradálni kívánom ezeket a műveket azzal, hogy nem foglalkozom az irodalmi jelentőségükkel vagy színvonalukkal. Azt majd eldönti az idő, mert végül is Shakespeare vagy Jókai a maga korában (ha az írástudók alacsony számát és társadalmi szintjét nem nézzük), reálisan nézve nem volt más, mint ponyva.
Én csak azt nem értem, hogy például Hugh Laurie Balek című könyvének kiállítása miért olyan amilyen. Az hogy puhafedeles még elmegy, és a belívek papírminősége is magyarázható gazdasági síkon, de a borító és a tördelés ugyanannyiba került volna, ha tisztességesen és ízlésesen van megtervezve.
Az meg egy külön történet, hogy az ily’ módon legyártott könyv nem került többe 200-300 forintnál, miközben 2600 forintért árulják…