szuperapu

Végre felújítják kis hazánk egykor volt legszebb vasúti váróját, a gödöllőit. Hát ideje volt. Illetve ideje lett volna már. Talán még azelőtt, hogy Európa politikai prominenseit ideinvitáljuk. Nem mintha most látnák a méltatlanul elpazarolt épületet és a szégyellni való - de egyébként magyar viszonylatban átlagosnak mondható - környéket. Persze akkor se látnák, ha szép lenne. Mert nem hiszem, hogy bárkinek is megfordult a fejében, hogy ezek a fontos emberek esetleg vonattal is leutazhatnának a tárgyalások helyszínére. Mindegy. Mellékszál. A lényeg hogy lesz egy szép múzeum a sínek mellett. Az utazóközönségtől jól elzárva, biztonságban. Az utazóközönség meg majd várakozik a kihelyezett két konténerben ezentúl. Vagy a vágányok mellett. Mert ennyit érdemel.

Olvasom a híreket az elszámolási kormánybiztos áldásos ténykedéséről és már szörnyülködni sincs kedvem. A filozófusok után most a képzőművészek pályázati úton kiosztott tiszteletdíjait vette Budai Gyula et. górcső alá. Szép lassan végigzongorázzák az értelmiséget, mégpedig az egyszerű nép értelmezhetetlenségi skáláján haladva. (Ha jól sejtem ezután a költők és írók jönnek, aztán a filmesek.) De ez még hagyján. Ez politika. Egy szűk réteg kisded játéka. A szomorúbb az, amit egyes blogokon és ugyanott a kommentekben olvasni.

Az, hogy pártállástól, iskolai végzettségtől, kortól, nemtől függetlenül milyen mérhetetlen az emberek kulturálatlansága vizuális téren. Hogy még mindig Munkácsy az utolsó ismert és elismert művész a közbeszédben, kb. ott ahol félbeszakadt az általános iskolában a művészettörténet oktatás. Ijesztő hogy az emberek 99 százaléka meg sem próbál elgondolkodni egy modern mű láttán, de ha igen akkor nem jut tovább az „ezt én is meg tudom csinálni” alapvetésnél. Persze ugyanezen emberek veszik a Blikket meg a Borsot, és nézik a kereskedelmi tévék igénytelen látványvilágú vetélkedőit és showműsorait, illetve zabálják a plázák konzumcuccait. Tudom, hogy nem az ő hibájuk, az oktatás, az iskola, a szülők, meg az őket körülvevő társadalomnak elnevezett alaktalan szürke massza az oka nyomoruknak. De aki az utóbbi 10 évben nem volt múzeumban és nem tud egy szabályos kört sem megrajzolni szabadkézzel az ne szóljon hozzá a témához.

Félreértés ne essék, sosem értettem műtárgypiac működését, főleg ami az egyes művészek pénzben mérhető ázsiójának elszállását illeti, és a politikai meggyőződésem okán sosem indulnék állami közbeszerzési pályázaton képzőművészként. De kikérem magamnak, hogy dilettáns és vizuálisan analfabéta emberek mondjanak ítéletet művészek és műveik felett. Még akkor is, ha demagóg politikusok adják a szájukba a szavakat.

KREAtórium ez az ország.

(És nem kell fokozni a demagógiát, azzal hogy felsoroljuk mi mindenre lehetett volna költeni a szóban forgó közpénzeket, mert nem csak kenyérrel él az ember…)