szuperapu

A legújabb pólóterveimre erősen kihat a lelkiállapotom. Ma csak vidám képeket rajzolok, hátha visszafelé is működik.

Mindenki azon kesereg, hogy nem kis hazánk rendezi a labdarugó EB-t. Én kimondottan örülök a döntésnek, mert ezzel elkerültük hogy még több pénz tűnjön el a hazai futball posványában. És talán ráébredtek pályázat írói is, hogy előbb talán rendet kellene rakni a sportág háza táján, mert amíg nincsen épkézláb bajnokság/csapat/edző/játékos addig nem fog minket komolyan venni senki.

Ma van a házassági évfordulónk. A második. Mármint a második esküvőnk évfordulója, ami három éve volt. Az elsőt augusztusban tartottuk és azt öt éve követtük el, és igazából inkább csak arról szoktunk megemlékezni. Meg arról, hogy a nejem kezét ötször kértem meg. És nem azért mert négyszer nemet mondott, hanem mert négyszer igent...
Néha a nők annyira határozottak bírnak lenni!

Újabb bőröket próbálok lehúzni a madaraimról. Amellett hogy pólóra kerültek ismét, ráraktam őket egy plasztik bocira is. Persze ez még csak terv, de már meg lehet nézni a www.tehenparade.net honlapon. Mellesleg honlapot nézegetve úgy látom a szervezők idén a tavalyi kommunikációs hiányosságokat is igyekeznek behozni. Ami nem baj, sőt! És ha marad a lendület a tavalyi sikereket is túlszárnyalhatják, mert ugye az okos a mások hibájából is tanul, de jobbára a sajátjából.

Virágoznak a fák a kertben, fehérlik minden. Kint is voltunk egész hétvégén. Persze én nem tudok kint lenni anélkül, hogy valamit ne csinálnék, úgyhogy építettem egy új bográcshelyet. Dirib-darab kövekből. Sajnos elfogyott a cement, és most inkább egy ókori rom kicsinyített mására hajaz...