szuperapu

A nagyobbik lányom újfent meglepett.
Kétéves korát meghazudtolva absztrakt matematikai gondolkodásról tett tanúbizonyságot.
A négy darabos danonino joghurt hiányzó két darabját "hol a fele?" felkiáltással kereste, majd a kisasztalán megtalálva "itt van mind a kettő!" felkiáltással örvendezett.

De ha ilyen okos, akkor miért nem szobatiszta még mindig?!?

Reggel tisztába raktam a gyermekemet, az úton nem mentem gyorsabban a megengedettnél, és mosolyogtam a kalauzra. Rendes ember vagyok újfent és ezért felelősségem teljes tudatában meghatódom önön magamtól, hüp-hüp.
"Anyáddal szórakozz!" - mondaná Anyám, de nem mondja. Egyrészt mert nem szavajárása, másrészt most nincs túl jókedvében, mert az általam kapacitált generálozáson az orvosok nem mondtak neki túl jó híreket.
De remélhetőleg egy kis életmódváltáson kívül semmi kellemetlen nem éri.

Az utcán jövet-menet sokszor találkozom szép emberekkel. Országunk mondhatni bővelkedik szép emberekben. Mondhatni a szép emberek országa vagyunk. Ennek oka valószínűleg történelmi-földrajzi, és az ellenkezője is magyarázható ily' módon.
A belterjesség csúnyává tesz (ld. az angol és magyar felhozatal közti különbséget).
A szellemi belterjesség viszont még csúnyábbá tesz.

Tegnap kiszabadultunk a kiscsaláddal a falu melletti erdőbe. És ezzel sikerült elindítani a velem levő kiskorúakat a bűnözés útján. Ugyanis szarvasbőgés idején (szeptember-október, részletek a kifüggesztett transzparenseken) ez tiltott és üldözendő.
Merthogy veszélyes.
Mellesleg én is az vagyok ha megzavarnak a párosodási rituálémban.
De a két órás sétán csak a növényzet fenyegetésével kellett szembenéznünk. A szarvasok valószínűleg az előző napokat pihenték ki valahol valami félreeső helyen.

Magam is rendszeresen sportolok.
Több mint tizenkét éve igazolt szurkoló vagyok.
Rendszeresen nézem közvetítéseket, és magamat fanatizálva szurkolok, leginkább alkoholos italokkal nehezítve az egyébként is nagy koncentrációt, és fizikai felkészültséget igénylő, fokozottan nehéz tevékenységet.
Ezért szinte saját sikeremként könyvelhetem el, hogy a Vasas vízilabdacsapata újfent kupagyőztes!!

Hát, nem gyenge öt nap áll mögöttem. De sikeresen átvészeltem. Már ha lehet sikeres valami ami csak a megúszásról szól. De hát annyira az elején vagyok a dolgoknak hogy a kezdeti nehézségek leküzdése is komoly fegyvertényként könyvelhető el. Például a felsőoktatás újfent bedarált, szívom magamba tudást, kiművelt főkkel veszem körül magam, és hasznosítom rég elfeledettnek vélt tartalékaimat.
De a magyar oktatási rendszerrel alapvetően ugyanaz a bajom mint nyolc évvel ezelőtt:
az iskolapadba továbbra sem fér el normálisan a hosszú lábam!