szuperapu

Régen írtam gasztronómiai tárgyú bejegyzést, egyrészt mert nem volt időm és lehetőségem a konyhában kreatívkodni, másrészt meg egyébként is ritkán kiált a közlésvágyam billentyűzet után. Most viszont egy nagyböjti tésztaság következik, hátha a húsvéti nagy zabálások után valaki ezzel pihentetné a gyomrát.
Két paradicsomot felkarikázva forró serpenyőben kis olívaolajon megpirítunk, amikor már sütőtőtökre hajazó illatok terjengnek megszórjuk bazsalikommal és rálöttyintünk egy kortynyi balzsamecetet. Átforgatjuk, és frissen a kifőtt tésztához keverjük egy nagy marék ruccola kíséretében. Ezután megdobáljuk a tésztánkat egy kis kockára vágott grillezett gomolyával és pirított dióval. Opcionálisan mehet rá még aszalt paradicsom az olajos fajtából és valami kemény sajt reszelve - de csak egy leheletnyi, fűszer gyanánt.
Persze ha állati fehérjét kíván a szervezetünk akkor elbírja a ropogósra sütött bacon csíkokat is...
Fehérbor. Jóétvágy.

Többször a nagynyilvánosság elé tártam már azon nézetemet miszerint a magyar demokrácia egyik sajátossága, vagy inkább alappillére az, hogy mindenkiről azt feltételezi hogy bűnöző. Csal, lop, hazudik. Vagy minimum kiskapuzik. Ezért túlszabályzott a rendszer, a törvénykezés. De ez nem feltétlenül baj. Példának okáért ott van a családi pótlék, amit minden szülő a kocsmában ver el, rosszabb esetben kábítószert vesz rajta, jogos tehát a törvényalkotói gondolat, hogy ezentúl azt étkezési jegy formájában folyósítsák. Ráadásul így az állam bácsihoz egyből visszacsorog az utalvány kereskedői jutaléka, plusz még megtámogatja Pártunk és Kormányunk baráti vállalkozását, a CBA-t is. Mindenki jól jár. Nem?