szuperapu

Érdekes szociológiai probléma ütötte fel fejét az agytekervényeim setét zugaiban. Határozottan és mély meggyőződéssel állítom, hogy a lényegesen többen hordanak melltartót a gyengébbik nem képviselői közül mint 15 évvel ezelőtt. Korra, méretre és szubkultúrára való tekintet nélkül. Vajon miért? A feministák megbékéltek a kötöttségek felszínes megjelenéseivel, vagy van valami racionálisabb oka?

(Nem, nem stírölöm egyfolytában a női kebleket, de mivel ritkán - nagyon ritkán - fordul elő, ezért szemet szúr ha nincs keretek közé szorítva egy-egy csoda.)

Egyre jobban elanyagiasul a világ.
A közelmúlt két vezető hírének összeboronálásával, pedig ez az egyébként ijesztő tény még rémesebbé tehető. Kis demagógiával sarkosra formázva...
- Egy harminckét éves családanyát 80.000 dollárra büntettek 24 dal illegális letöltéséért.
- Az Air France áldozatainak hozzátartozói 24.000 dollár kárpótlást kapnak.

Egy illegális letöltés valamivel több mint három ember életével egyenértékű.
(Vagy a szórakoztató iparral és a jogait képviselőkkel nagyon elszaladt a ló... )

A nem túl távoli rokonságban ötödik nekifutásra sikerült összehozni négy lány után egy kisfiút a napokban. Ez az édesanyámnak újabb apropót szolgáltatott arra nézvést hogy fusson pár kört kedvenc vesszőparipáján, miszerint vágjunk bele harmadjára is a gyereknemzésbe, hátha...
Nem értem mi olyan hihetetlen abban, hogy én teljesen elégedett vagyok a kis családomban tapasztalható nemi eloszlással. Sőt, soha nem is akartam hímnemű utódot. Arról nem is beszélve, hogy két utódnál többet nem terveztünk, és csak egy ilyen kétes kimenetelű próbálkozás kedvéért nagy hülyeség lenne ezt felrúgni, még akkor is ha nevem továbbadásának tradicionális kötelezettségével zsarolják is az embert...