Nem igazán tudtam megbirkózni eddigi életem során az idegen nyelvek elsajátításával, viszont ellensúlyozásképp igyekszem az anyanyelvemet magas szinten művelni. Ebbe élőszóban a választékos, sokszor modoros és elitista közlésmódba, sajnos beletartozik az ékes káromkodás is, de ez most mellékszál, mert hála az égieknek azért ez a példa a gyerekeimre nézvést nem ragadós. Viszont sokszor meglepő módon olyan szép kerek mondatokkal és/vagy idegen szavakkal állnak elő az én kis tündérhercegnőim, hogy azt sem tudjuk, hogyan reagáljuk le. A minap is nagyon búsult a nagylány, ezért megkérdeztem:
- No, mi a baj Rozi?
- Zazesz azt mondta hogy hülye vagyok és nem a barátom, és emiatt nagyon elkeseredtem.