Egy bajom van a farsangi bulikkal, hogy be kell öltözni. Nem bírom a jelmezeket. Kínosan érzem magam bennük. Vagy talán, csak nincs szívem maskara mögé rejteni a megnyerő egyéniségemet. Nem bírom a társadalmi konvekciók által erőltetett álruhákat sem, tárgyalásokra is vörös tornacipőben megyek és 15 éve nem volt rajtam öltöny, az esküvőmet leszámítva. Meg is állapította akkor a kedvenc nagybátyám, hogy ez olyan furcsa látvány, mintha a (70 éves, falusi) öreganyám farmerban jelent volna meg.