szuperapu

Mióta itt lakunk, azóta ez a legnagyobb vihar amit átvészeltünk. A völgyben vagyunk és nem jellemző a túl nagy légmozgás, de ezt a régi tetőnk nem bírta volna ki. A sötétben még nem tudtam szemrevételezni a kertet, de a gyümölcsfáinkat biztos rendesen legallyazta ez a piszok nagy szél. Félelmetes volt. De legalább most egy darabig nem kell locsolni a füvet.

Ma is lenne mit csinálnom, de ez az iszonyatos időjárás igencsak megvisel. Pedig általában jól tolerálom a meleget, de úgy látszik a tűrőképességem határához érkeztem. Próbálom a füleimet sivatagi róka módjára használni, ha már vizuálisan annyira nagy a hasonlóság, de semmi kézzelfogható eredmény.
Csak a kreativitásom párolog lassan el...

Pánik!
Csütörtök dél, illetve már délután van, és sehol sincsen Magyar Narancs.  Ilyet csak előfizető korban éltem meg. De most mi van?

Mindkét lányom kissé csámpás. Sajnos ebben is rám hasonlítanak. Ebből kifolyólag, mármint a mozgásszervi eltérés miatt, az ortopédiára utalták a kisebbiket. Be is utaztak kicsiny falunkból Kistarcsára a kórházba lányok a kijelölt időpontban. Hőségben, tömegközlekedve. Ahol közölték velük, hogy a rendelés elmarad, mert a doktor úr nem ér rá.
A berendelt mintegy negyven kiskorú és az őket kísérő tb fizető állampolgár meg le van szarva! Nem fontos. A fizetés megvan, a magánpraxis jól megy. A klimatizált Alfában még meleg sincs.
Nem a biztosítási rendszerben van a hiba, még csak nem is az aktuális pártállású minisztériumban. Ez nem pénzkérdés. Ez lelkiismeret és emberség kérdése. És ezért van ott a magyar egészségügy ahol van.

Én 70 év fölött nem adnék senkinek sem jogosítványt! Ezzel csökkenthetnénk a Összevont Szemöldökű Nyugdíjasok Kamikaze különítményének egyre terebélyesedő létszámát.
Tegnap is sikerült egynek akcióba lendülnie kicsiny falunk főutcáján, de hála az égnek áldozatai megúszták a frontális karambolt, és csak ő lett a Kommandó hősi halottja.

Köztudomású, hogy rajongója vagyok a könyveknek. Úgy általában. Körülbelül úgy vagyok a könyvekkel, mint Gombóc Artúr a csokoládéval..., van amelyiket a szerző, van amelyiket a téma, a mondanivaló, a borító, a képek, vagy éppen a tördelés miatt veszem meg. Szóval a világ összes pénzét el tudnám költeni egy könyvesboltban.
Nagy Gergely Angst című regénye egy képregényíróról szól, és vannak benne média anarchisták, és...
És jó a borítója is.
Régen kattantam rá egy könyvre. Csak két gondolat bujkál bennem. Az egyik hogy valaki szólhatott volna a szerzőnek, hogy amikor már a hatos metrót is átadják valószínűleg már nem lesznek nyomdai levilágítók, tekintve, hogy már most se nagyon vannak a CTP-nek köszönhetően. A másik, hogy melyik URH nótában van az a sor, hogy "tízmillió pokolgép ketyeg"???