Tegnap az anyák napja nem sikerült valami fényesen. Kicsit összekuszálódtak a dolgok ahhoz, hogy bármiféle műsort taníthattam volna be a kisasszonyoknak. Viszont felbontottam egy üveg jófajta kékfrankost, hogy majd azzal koccintunk annak emlékére, hogy egy szép őszi este anyává tettem az én életem párját. Arról mondjuk én már nem tehetek, hogy nem szereti a száraz vöröset az asszony... Mindenesetre bevállaltam az ő adagját is. Ha már ünneplünk...
Persze egyszerűbb lenne, ha a súlyos diszkriminációt kiiktatva szülők napját tartanánk...