Az hogy a szélsőjobb gondolkodását a frusztrációk és a gyűlölet köti gúzsba azt eddig is tudtuk. (Bár van, hogy maga a gondolkodás csak nyomokban, és akkor is csak inkább további zavaró tényezőként van jelen.) De ami most Szabó Ervin körül folyik az nevetséges, és ugyanakkor kétségbeejtő is. Egyrészt mert elvileg értelmes emberek terjesztették elő hagymázas ferde logika mentén felépített javaslatukat, amire a rezsim nem mondott egyértelmű nemet. Másrészt félelmetes az a szándék, ahogy a másképp gondolkodókat akarják ignorálni. Abba most nem mennék bele, hogy mi a különbség az anarchista, a szindikalista és a kommunista gondolatmenet között, mert akit érdekel már régen utána nézett, akit meg csak a verbális lincselés perverz élvezete hajt annak úgyis mindegy. De azt szeretném újfent leszögezni, kedves internetező gyerekek, hogy a kommunista eszme (ha több sebből is vérzik, és többnyire nem értek vele egyet) alapvetően jó, és majdhogynem semmiféle kapcsolatban nincs azokkal a diktatúrákkal, amik erre hivatkozva gyilkolták meg emberek millióit. És ez utóbbiakhoz Szabó Ervinnek semmi köze nem volt, nem úgy, mint például Nagy Imrének…