Olvastam a minap, hogy a diktatúrákban sokszor ambivalensen ugyan, de összemosódik, összeolvad a félem és a hit. Ez érdekes módon és szerfölött rímmel azon meglátásommal, hogy a legtöbb vallás a haláltól (illetve az azt követő ismeretlentől) való félelemre épül. Azért követik az emberek sokszor vakon egyházuk tanítását, mert ha megkeresztelkednek, akkor Jézus mellé kerülnek a mennybe, ha nem esznek húst, akkor közelebb kerülnek a lelkek örök körforgásában a nirvánához, ha harcolnak a hitetlenek ellen, akkor Allah all-inclusive ellátást biztosít nekik a hősi halál utáni időszakra. És lehetne sorolni. Pedig a legtöbbjük legkésőbb a halál előtti magányos pillanatokban elbizonytalanodik majd. Még én is, pedig én a témában Emanuel Swedenborg nézeteit vallom…