2008.01.12.
09:12

Írta: szuperapu

Marad

Már lassan egy hete elmúlt Vízkereszt (vagy amit akartok), és nálunk még mindig áll a karácsonyfa. És nem feltétlenül csak, és kizárólag a lustaságunkból kifolyólag. Valahogy nem akaródzik megválni tőle, pedig, amint az köztudomású, nem vagyok egy nagy ünnep fetisizta. Sőt! És mégis. Viszont fordulatot hozhat az a fejlemény, hogy a kisebbik tündérhercegnő tudomása szerint a Jézuska ma visszafogja vinni a fát. Szerinte jó lenne ha leszedném a díszeket meg a szaloncukrok maradékát, hogy legalább az megmaradjon...

Szólj hozzá!

Címkék: gyerek

2008.01.11.
15:26

Írta: szuperapu

Gesztenyepüré

A mostanság uralkodó időjárási és fényviszonyok engem mindig a cukorbevitel növelésére és cizellálására sarkalnak. Szezonális jelleggel ez mondjuk gesztenyepüré képében materializálódik, természetesen tejszínhabbal, mert anélkül egyébként sem élet az élet.
Persze ez az élvezet nem volt mindig könnyen elérhető számomra, és talán épp ezért rögzült oly makacsul az emlékeimben a téli szünetek során megejtett nagyszülőlátogatáshoz kapcsoltan, a Déli pályaudvaron elfogyasztott csemege. Sosem fogok olyan finoman elkészített remeket enni már, mint amilyet az utasellátó árult kis műanyag edénykékben, kis műanyag spatulákkal...

2 komment

Címkék: utazás kaja

2008.01.11.
11:31

Írta: szuperapu

Csavar

A mai napot banki ügyintézéssel kezdtem a'la Lakáskassza...
Finoman fogalmazva, nem dobott fel már indulásnál sem a dolog, de még rosszabbul alakult mint azt a sokéves tapasztalataimra alapozva elképzeltem. Mindenesetre megköszöntem az idióta és magasan túlfizetett ügyintézőnek a kedvességét, és csak azért nem borítottam rá az asztalt, mert le volt csavarozva.
Sebaj a forradalom majd meghálálja:
Kap egy kis egérutat!

Szólj hozzá!

Címkék: ügyintézés

2008.01.09.
14:31

Írta: szuperapu

Vászoncseléd

Persze, hogy hímsoviniszta disznó vagyok, muszáj ennyi nővel körülvéve..!
Az már régen feltűnt, hogy a művészellátóban csak nőnemű kiszolgálószemélyzet van, kivéve a vászon és vakráma részleget, de csak ma derült ki számomra, hogy miért. Ugyanis az egyetlen férfi szabadságon volt, és én hosszú percekig magyaráztam és rajzoltam és mutogattam, hogy hogyan is kellene feldarabolni a vásznat hat darabra, hogy mindenki elégedett legyen. A két hölgy pedig próbált okosan mosolyogni rám..., aztán sikerült. Megérteni, és leszabni is.
Dolgoztam a felnőttoktatásban, de most ez a történet is felkerült a nehezen kikényszerített sikerélmények toplistájára.

4 komment

Címkék: vásárlás

süti beállítások módosítása