szuperapu

Egy kis utózönge.
Volt valaki az aukción aki célzottan az én tehenemre utazott, de némi technikai malőr miatt lecsúszott róla, méghozzá úgy hogy nem is licitált. Elromlott a hallókészüléke...
De nagyon szeretne mégis tehenet. Tőlem. Valamilyet. Olyasmit. Szóval, lehet, hogy az idén még egy tehenet ki kell pingálnom!

Régen volt ilyen durva köhögőrohamokkal terhelt éjszakám. Izomlázzal súlyosbított álmomban kodeint rágcsáltam, de a reggel sem hozott változást. És mivel a fent nevezett tabletta tiltott kicsiny országunkban, ezért radiponnal vigasztalódom. Amitől viszont kicsit álmatag vagyok és ezért kénytelen vagyok energiaitallal bombázni az agyamat.
Narkózom.

Ma még akadt vacsora utáni desszertnek egy kis darab a nejem születésnapi tortájából. Hát, újra meg kellett állapítanom, hogy nem véletlenül híres kis falunk cukrászdája a környéken. Ez a Feketeerdő torta olyan finom volt, hogy pár száz évvel ezelőtt biztosan betiltotta volna a katolikus egyház.

Változik minden.
Változik az olvasási szokás, de változik az írás is. A tartalom s hozzá a forma. Változnak a linkek is a blogok kupacban.
Avagy, ajánlom sok-sok szeretettel.

A kisebbik lányom igen szépen fejlődik immár a verbalitás terén is. Növekszik szépen a szókincse, szedi fel egyre-másra a szavak sokaságát. Az újonnan tanult szavakat pedig sűrűn használva égeti be agytekervényeibe. Mostanság egy igen nehéz szóval örvendeztet meg bennünket. Maga a hangalak is olyan nehéz hogy igazából nem is nagyon tudja még kimondani, de máris előbbre jár mint sok felnőtt, mert van akinek egy élet is kevés, hogy őszintén ki tudja mondani:
s z e r e t l e k.

A nejem hétfőn elmúlt harminc éves. Persze nem látszik rajta, 28-nál többnek semmiképpen nem nézném, de mégis aggaszt a dolog, mert ilyen öreg csajom még sosem volt.