Kis hazánkban a politikai meggyőződés kimerül a négyévenkénti nagy szavazásosdiban, meg a sárdobálásos hőzöngésben. Pedig egy tökéletes világban ettől kicsit többről lenne szó. Arról mégpediglen hogy hogyan is viszonyulunk ahhoz a közösséghez amiben élünk, és ennek a közösségnek miként értelmezzük a szabályait és azokról mit gondolunk. Szóval itt az identitásunk egy jó nagy darab szegletéről van szó és nem kéne azzal lealjasítanunk, hogy egyik vagy másik parlamenti párthoz kötjük.
A társadalomhoz és a történelemhez való közelítésem az én életemnek egy igen sarkalatos pontja. Mondhatni ezek az elvek meghatározzák a mindennapjaimat, a munkámat és még a gyereknevelési elveimet is. Ezeket az elveket kevesen értik meg és még kevesebben fogadják el. Ez van.
Anarchista vagyok.
Közellenség.