A Petőfi Rádiót azóta hallgatom, mióta interjút készítettek velem. Ez a momentum juttatta ugyanis eszembe, hogy létezik egy ilyen adó is. A júniusi profilváltás óta meg egész egyszerűen nem tudok leszakadni róla. Az Est FM óta nem volt alkalmam ilyen jó zenei profilhoz. És igenis a közszolgálatiság tárgykörébe tartozik, hogy ebben az elkorcsosult/elmaradott ízlésű országban valaki igényességre nevel azzal, hogy minőségi popzenét sugároz.
Persze az unatkozó nyugdíjasok az eltelt közel másfél hónapban biztos több raklapnyi kefét rágtak meg, de én örülök neki hogy az élet visszavett egy szeletet magának a világból.