az idézetről jut eszembe egy régi-régi székely vicc, amit mai magyar köntösbe öltöztetve fogok előadni. Józsi és Béla álldogálnak a bank előtt a sorban, mindketten a devizahitelüket akarják átszámoltatni forint alapúra, igaz ugyan, hogy ezzel is rengeteget buknak majd, de még mindig többet buknának, ha nem tennék. nagyon neki vannak keseredve, szinte szántja az orruk a földet. állnak, állnak, de a sor csak nem halad. közben beszélgetni. - Józsikám, volnál olyan kedves megtartani nekem ezt a helyet a sorban? Elmegyek, lelövöm már ezt a Viktort. - Menj csak Béluskám, járj szerencsével, addig tartom a helyed! azzal Béla el is indul, hátára csapja a vadászpuskáját, utolsó, még hitelkamatra be ne fizetett forintjaiból sörétes lőszert vásárol, Józsi meg csak áll és áll tovább, rendületlenül, de a devizahiteleseknek fenntartott sor a bankban továbbra sem halad. már hatodik napja áll ugyanott, amikor végre Béla is visszaérkezik. sugárzó arccal kérdezi tőle: - Na, Béluskám, jártál-e szerencsével? - Hagyd, Józsikám, a Parlament körüli épületek tetejére nagyon nehéz feljutni. már a kapuknál nagyobb sor áll vadászpuskás emberekből, mint itt...

@drc :DDD