Ó, ilyet már én is csináltam, nem minden reggel, csak egyszer, a szomorú az benne, hogy amikor azt hinnéd, ez nem is olyan nehéz, abban a pillanatban kened félre jóvátehetetlenül. A munkahelyen meg lehet magyarázkodni, hogy nem is ütnek-vernek, csak az a fránya váltó...

Hi-hi :) Én például szoktam kottával a kezemben és zenével a fülemben utazni olykor. A lejátszón ilyenkor a kottában levő zene szól. A hanganyag pedig kifejezetten tanuláshoz van kitalálva: szól egyrészt maga a mű, és hozzá zongorán a saját szólamom dallama. Na, ehhez otthon még énekelek is, de az utazóközönséget megkímélem ettől. Miért, csak könyvet szabad olvasni a buszon? Én szoktam látni kötögető nénit is, és hímző nőt is - és néha én is szoktam hímezni. Sőt vannak, akik ilyenkor interneteznek laptopon vagy más kütyün. Ja, és még egy füzetet is hordok magammal - naplót is írok menet közben. Attól függ, mihez van kedvem. :) Azért könyv is van nálam...

Levena! Én is ezt csináltam régebben. Vagyis kotta kézben, fülben zene, de én nem kíméltem az utazóközönséget: mindig elfelejtkeztem magamról és önkéntelenül is dúdoltam...Ja, mert én énekelni tanultam. :D Én idegen nyelvet szoktam tanulni buszon-vonaton, illetve már azt sem, mert ha megyek valahova, mert már nem utazok egyedül: az egyik csemetén legalább a nyakamon lóg, és azt beszélgetjük meg, amit látunk.

Jaj, bocsi: össze-vissza írtam, nem haragudjatok! Értitek így is. Speciel most is itt nyüzsögnek körülöttem, pedig az apjukkal is játszhatnának... ;)