2008.02.22.
18:36

Írta: szuperapu

Kanyarban

Néha muszáj elgondolkodni az isteni gondviselés létezését illetőleg. Vagy nevezzük bárminek...
Ma például hazafelé vezetve egy olyan kanyarban ahol egyébként 80-nal motorfékkel szoktam haladni, ma a kanyar előtt 50-60-ra fékezve a lehető legkisebb ívben dőltem be. Ha nem ezt teszem a kanyar túlvégén felbukkanó, szabálytalanul előző gépkocsival frontálisan ütközök. És még így is épp hogy megúsztuk.
És még most sem értem, hogy miért változtattam a napi rutinon.

3 komment

Címkék: utazás isten autó

A bejegyzés trackback címe:

https://szuperapu.blog.hu/api/trackback/id/tr795559536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

24757 2008.02.23. 08:58:36

Gouranga kedves "SzupperFatter"! Bocs, de olyan ritkán olvasok nálad Istenről, hogy most már aztán nagyon megörültem, hogy mégiscsak gondolsz Rá néha-néha... (pláne, hogy írsz is ;D ) Az általad tapasztalt jelenséget a Buddhizmus és a többi Nihilista filozófiai irányzat Brahmannak, avagy mindennek, energiának, fénynek, stb...nevezi, ami kommunikál veled, ha épp jónak látja. A Kereszténység és a személyes filozófiát követők között, Szentlélek, avagy Paramátmá, Legelsőbb-lélek, a neve és Ő az, aki a forrása az előbb említett Brahmannak, vagyis ragyogásnak... A Védák (India ősi írásai), csak Krisnának nevezik, vagyis A Mindenkit vonzónak, és azt mondják, hogy a fent említett formáknak Ő a legeredetibb forrása. Nem több, vagy kevesebb náluk, hiszen egy gyertyáról, számtalan másik gyertyát gyújthatunk meg, aminek az értéke ugyan annyi lesz, mint az eredeti gyertyának, de attól még tudjuk, melyik volt az első... (De gyertya helyett írhattam volna Bloggert is :) ) És miért csinálja, hogy néha így szíven keresztül inspirál bennünket arra, hogy berögződött ragaszkodásainkon változtassunk? Hát ezért, hogy eszünkbe juttassa magát, meghogy segítsen bennünket a tudatosság felé vezető úton... (Mert mikor ilyen történik valakivel, akkor lehet, hogy eszébe jut, hogy talán vannak más dolgok is az életben, amit ha másképp csinálnék, egész másképp élnék. Pl: másik kézzel nyitom ki az ajtót, vagy ezentúl másik kézzel mosok fogat... stb :) ) Rádhe-Rádhe!

37041 2008.02.23. 09:37:12

Kedves mcdas! Bár nem vagyok bensőséges viszonyban (olykor beszélőben sem nagyon) a Feljebbvalóval, azért hiszek a létezésében. Az apám teológiára járt, így elég sok használati útmutatóhoz volt hozzáférésem. Más vallásokéhoz is. Sőt, kevés olyan vallás van amit ne ismernék, de még a dialektikus materializnust is ebből a szokatlan irányból volt szerencsém első körben adaptálni. Így találkoztam Emanulle Swedenborg-gal és tanításaival is, és így temettem el a vallásokat, a neveket, és a túlvilág életünket meghatározó félését. A végső célok kifürkészhetetlenek, nem is szabad sokat gondolkodni rajtuk.

24757 2008.02.24. 10:19:38

Ez így van... Félni meg semmi képen nem szabad. Az csak a materializmussal megfertőzött vallásos szerepben való tetszelgés, a tömegek ezeken az elveken alapuló manipulálásának megnyilvánulása. Mert a feljebbvaló, Ő a legjobb barát, nem a főellenség, aki ha rossz vagyok agyonvág mondjuk egy villámmal:D. Mindenki annyira tud közel menni Hozzá, amennyire közel engedi saját magához Őt... Mindazonáltal sajnos nem ismerem Emanulle Swedenborg tanításait, így ki sem próbálhattam a gyakorlatban az általa tanítottakat, de mindenképpen örülök, hogy legalább oly sok emberrel ellentétben nem veted el, sőt hiszed a létezését... Ő is hisz benned, valószínűleg ezért adott neked tehetséget és még némi időt ott a kanyarban. :) Gouranga
süti beállítások módosítása