Nem véletlen szerintem, hogy nem túl sok kiöregedett kosarast lehet látni korcsolyázni. Egyrészt a két méter közeli magasságból indulva már szépen fel lehet gyorsulni egy esésnél, másrészt az elhasznált ízületeket sem az efajta mozgásformákra találták ki. Az már csak technikai mellékszál, hogy korcsolyákat se nagyon forgalmaznak 46-os, 47-es méretben. Szóval nem sok érv szólt amellett, hogy jégre menjek, főleg hogy már nem vagyok fiatal. Mármint annyira fiatal, hogy új dolgokat könnyedén és élvezettel elsajátítsak...

Aztán mégis. Lehetett volna rosszabb is. De meg kell mondjam, hogy nem sok megalázóbb dolog van, mint amikor nagynyilvánosság előtt egy komplett hokicuccba öltözött száguldó négyéves menetszele kibillent az egyensúlyodból...