Amikor én utoljára a Kopaszi gáton jártam*, körülbelül 17 éve, még át sem adták a Lágymányosi hidat, így nem csoda, hogy meglepődtem az azóta lezajlott változáson. A létesítmény olyan szinten kulturált mind külsőleg és infrastrukturálisan, mind az üzemeltetés szintjén, hogy csak szuperlatívuszokban lehetne róla szólni. Mintha nem is Magyarországon, és annak nehezen élhető fővárosában járnánk. Valószínűleg - a lehetőségeimhez mérten - sűrűn vissza fogok járni, és nem csak a szép számban kihelyezett "Fűre lépni szabad" táblák okozta derültség miatt.
*Mellékszál: egy kimondottan underground Szent Iván éji bulin voltam anno, rossz látási viszonyok és erősen módosított tudatállapotok közepette.
Utolsó kommentek