Nem a semmit köszönte meg. Ha nincs semmid, egy emberi beszélgetés visszaadja egy kicsit a hited -a világba vetettet; erőt ad a mindennapok nyomorának elviselésére és reményt, hogy még te is ember vagy, bár már nem úgy élsz, már rég nem úgy és már a mosatlan ruhád és tested szagát sem érzed rossznak, mert annyira megszoktad. És az undort az arcokon, a sajnálatot, a szánást, a lenézést, a minden negatívot segít elviselni. Hogy esetleg ledőlsz egy fal mellé napközben aludni, mert nincs dolgod semmi és jópofa kamaszok megrugdosnak. Csak. Mert te fekszel ott és senki nem tiltja. És ami nincs tiltva azt lehet. Én is köszönöm...

Semmi, semmiség. Részemről. Az "igazán nincs mit" kategória. És sajnálom, hogy olyan világban élünk ahol úgy kell embereknek élni, hogy ez nekik sokat jelent...

Pár percig embernek érezhette magát, ez több, mint egy cigi, vagy némi apró... ráadásul még híressé is tetted (bár ezt ő ne tudja), talán ez volna a lényege az adakozásnak, hogy úgy és annak adjunk, akinek ez sokat jelent és nagyon fontos, miközben mi úgy érezzük semmit se tettünk.