szuperapu

Elhunyt El Kazovszkij.
Sokkal kevesebb lett a világ. Volt még benne jó pár kép, üzenet, mese ami most már végérvényesen hiányozni fog, annak ellenére hogy egy csodálatosan kerek életművet hagyott hátra. Régóta beteg volt, talán önzőség lett volna marasztalni, de ha egyszer ennyire meghatározó volt...
Nekem talán mindig megmarad egy darabja.
Mert nekem mindig példakép marad.

Bár Nyíregyházán születtem és vannak tót felmenőim, nem vagyok tirpák. Viszont magamra veszem, és kikérem magamnak a mostanság újra divatos tirpákozást. Ami olyan körökben is dívik és elfogadott ahol egyébként a zsidózás vagy buzizás nem szalonképes. Nem értem, hogy egy magyarországi népcsoportot milyen irdatlan elmebeli sötétség okán tesznek meg egyesek pejoratív jelzőnek. Ráadásul egy olyan közösség képviselőivel teszik ezt, akik egyébként szorgalmukkal és tisztességükkel tűntek kis hazánk nemzetiségei közül.
Van egy filozófiai irányzat, miszerint az embereket, az emberek mentalitását nagyban meghatározza az otthonuk termőföldje, annak megmunkálhatósága, minősége. Nos, a homokon csak kemény, szorgalmas és alázatos munkával lehet sikert elérni… És nem árt némi közösségi összetartás sem!